Az EU-ban évente több millió tonna élelmiszer- és textilhulladék keletkezik. Úgy tűnik, hogy a fogyasztáscsökkentés, újrafelhasználás és újrahasznosítás mantrája nem elegendő a körforgásos gazdaság előmozdításához.
HIRDETÉS
Az EU-ban évente mintegy 60 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ami 132 milliárd euró gazdasági veszteséget okoz. Évente közel 13 millió tonna textilhulladék is keletkezik az EU-ban, amelyből 5,2 millió tonna ruházat és lábbeli. Ez fejenként 12 kg-nak felel meg.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenesen megállapodott a hulladékokról szóló keretirányelvről, amely új célokat határoz meg 2030-ig:
– 30%-os csökkentés a kiskereskedelemben, szupermarketekben, éttermekben, vendéglátásban és háztartásokban
– 10%-os csökkentés az élelmiszerek gyártása és feldolgozása során
Ez azonban nem terjed ki a mezőgazdasági ágazatra, ahol az élelmiszer-hulladék mintegy 11%-a keletkezik. „Az egyik probléma az, hogy a mezőgazdaság az elmúlt hónapokban nagyon megosztó politikai kérdéssé vált. A törvényhozók tehát vonakodnak további követelményeket támasztani a mezőgazdasági szektorral szemben” – mondta Robert Hodgson, aki figyelemmel követi az ügyet az Euronews számára.
„Az Európai Parlament eredetileg az év végéig szerette volna felülvizsgálni az irányelvet, és egy lehetséges célt kitűzni a mezőgazdaságra vonatkozóan. Az uniós választások után azonban az Európai Parlament jobbra tolódott, és a tárgyalások végén úgy döntöttek, hogy 2027-ben fogják felülvizsgálni” – tette hozzá.
Egyes tagállamok jobban teljesítenek az élelmiszer-pazarlás csökkentése terén: Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában és Portugáliában működik a legjobban a még biztonságosan fogyasztható élelmiszerek adományozása.
De sok olyan élelmiszer, amely még fogyasztható, a szemetesben végzi, különösen az olyan környezetekben, például a kaszinók, szállodák és tengerjáró hajók.
„Arra van szükség, hogy megváltoztassuk, ahogy az élelmiszerekkel dolgozunk, például használjuk fel az összes hozzávalót. Amikor az éttermekben dolgozó szakácsokkal beszélek, ők nagyon szívesen dolgoznak ezen, mert senki sem szereti kidobni a jó ételt” – mondta a Zöldek dán törtvényhozója, Rasmus Nordqvist, aki az irányelv árnyékelőadója.
Harc az olcsó „fast fashion” ellen?
A textiliparra vonatkozóan nincsenek konkrét célkitűzések, ehelyett a kiterjesztett gyártói felelősségvállalási rendszer hatálya alá tartozik. A vállalatoknak bizonyos díjat kell fizetniük, hogy fedezzék a ruhák begyűjtésével, szétválogatásával és újrahasznosításával kapcsolatos költségeket, miután a ruhákat leselejtezik.
„Minden országnak lesz mozgástere arra, hogy a »fast fashion« esetében növelje ezeket a díjakat az alapján, hogy a ruhák mennyi ideig vannak a piacon, és mennyi ideig fogják valószínűleg viselni őket. Emelhetik a díjakat az eldobható ruhákat gyártó cégek számára” – mondta Robert Hodgson.
Az EU részt vesz a kevésbé fejlett országokba irányuló illegális textilhulladék-exportban. Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország és Svédország támogatja azt a javaslatot, hogy a textíliákat a műanyagokkal és az elektronikai cikkekkel együtt sorolják be egy nemzetközi egyezménybe, amelynek célja, hogy megakadályozza a veszélyes hulladékok kevésbé fejlett országokba történő elszállítását.
Rasmus Nordqvist két évtizedig dolgozott a textiliparban, mielőtt politikus lett, és arra számít, hogy az irányelv visszaszorítja ezt a gyakorlatot, mivel megköveteli a gyártóktól, hogy a teljes értékláncért vállaljanak felelősséget.
„Nem fogjuk megváltoztatni az egész iparágat csak ezzel az irányelvvel, de ez egy fontos lépés, mert először is meg kell vizsgálnunk, hogyan fogyasztjuk a textileket, és azt is, hogy mihez kezdünk velük. A divatiparban pedig körforgásra van szükség. De ez a következő lépés” – mondta.
Az élelmiszeripar és a textilipar az a két európai iparág, amelynek leginkább alkalmazkodnia kell a zöld megállapodáshoz, és környezetbarátabbá kell válnia. De nemcsak a természeti erőforrások felhasználását és a szennyező gázok kibocsátást csökkentő termelési módszerekről van szó. A fogyasztói hulladék csökkentése és a hulladékkezelés új megközelítéseinek kidolgozása szintén a kihívás részét képezi.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalom előállítása: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones