A csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozót Donald Trump egyoldalú döntésére reagálva hívták össze, hogy tárgyalásokat kezdjen Vlagyimir Putyinnal.
HIRDETÉS
Az Európai Unió 27 vezetője Brüsszelben gyűlt össze, hogy megvitassák a tagjelölt Ukrajna jövőjét, miközben Donald Trump amerikai elnök azt követeli, hogy minél hamarabb kössenek Ukrajnának és Európának is kedvező békét Oroszországgal, amely területszerző háborút indított a szomszédja ellen.
Ez az első alkalom, hogy az állam- és kormányfők közösen tárgyalnak, amióta az amerikai elnök 90 perces telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, és úgy döntött, hogy tárgyalásokat kezdeményez a három éve tartó invázió befejezéséről.
Az, hogy Trump egyre inkább magáévá teszi a Kreml narratíváját, nem hajlandó elítélni Oroszországot mint agresszort, és az Ovális Irodában rendkívüli konfrontációba keveredett Volodimir Zelenszkijjel, mélyen felzaklatta az Európai Unió vezetőit.
A feszültség a héten némileg enyhült, miután Zelenszkij sajnálatát fejezte ki az Ovális Irodában történt összecsapás miatt, és dicsérte Trump "erős vezetői képességét". A republikánus elnök pozitívan reagált, mondván, "nagyra értékeli" Zelenszkij szavait.
"Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek az értelmetlen háborúnak. Ha véget akarunk vetni a háborúknak, mindkét féllel beszélni kell" - mondta Trump a kongresszusban.
A látszólagos enyhülés ellenére a Fehér Ház fenntartotta a katonai segélyek és a hírszerzési információk megosztásának ideiglenes felfüggesztését Kijevvel, két olyan döntést, amely katasztrofális következményekkel járhat az ország számára.
"Az Amerikai Egyesült Államok, szövetségesünk, megváltoztatta álláspontját ebben a háborúban, kevésbé támogatja Ukrajnát, és kétséget hagy afelől, hogy mi következik" - mondta Emmanuel Macron francia elnök szerda esti televíziós beszédében. "Szeretném hinni, hogy az Egyesült Államok mellettünk áll, de készen kell állnunk arra, hogy ez nem így lesz" - mondta.
Mai tárgyalásukon a 27 vezető megpróbál egységet és határozottságot sugallni az Ukrajnának nyújtott közös támogatásukban, és választ adni a legégetőbb kérdésekre, például arra, hogy az EU milyen biztonsági garanciákat engedhet meg magának, mennyi plusz pénzt hajlandó áldozni, és meddig tud elmenni, hogy pótolja Amerika távollétét. Szóba kerülhet egy különmegbízott kinevezése is a tárgyalásokra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén Brüsszelbe utazik, hogy személyesen szóljon az állam- és kormányfőkhöz.
A sorok összezárására irányuló erőfeszítést azonban megakaszthatja Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki teljes mértékben az új amerikai kormányzat mellé állt, és azzal fenyegetőzik, hogy kisiklat minden olyan új kezdeményezést, amely szerinte alááshatja Trump alkudozási törekvéseit. Orbán különösen ellenzi, hogy Európa további katonai segítséget nyújtson Kijevnek.
"Stratégiai szakadék, transzatlanti szakadás van Európa többsége és az USA között Trump elnök alatt" - mondta Orbán a csúcstalálkozó előtt, megadva az alaphangot.
Egyelőre nem világos, hogy Orbánnak mekkora befolyása lesz a csúcstalálkozó közös állásfoglalására, amelyeket konszenzussal kell elfogadni. A magyar miniszterelnök Antonio Costának írt levelében azt írta, a tervezetben foglaltak olyan mértékben elfogadhatatlanok Magyarország számára, hogy még azok módosításával sincs esély a közös állásfoglalás kiadására.
A diplomaták és tisztviselők az elmúlt napokban a következtetések finomhangolását végezték, hogy minden álláspontot figyelembe vegyenek, de nem zárják ki azt a forgatókönyvet sem, hogy a 26 vezető - vagy 25, ha Szlovákia csatlakozik Magyarországhoz - egy ambiciózusabb végleges szöveget ír alá.
Az Euronews által látott legutóbbi határozattervezetben szerepel egy rövid utalás a Kaja Kallas főképviselő által javasolt közös alapra, amely az Ukrajnának szánt halálos és nem halálos fegyverekkel történő ellátások gyors növelésére szolgálna, és amelyet Magyarország megvétózna.
A Kallas-terv egyelőre nem került számszerűsítésre, de a brüsszeli spekulációk szerint 10 milliárd euróról akár 40 milliárd euróra is rúghat.
"A kezdeményezésről egyértelműen említést fognak tenni. Csak még ki kell dolgozni" - mondta egy magas rangú uniós diplomata. "Szívesen látnánk egy konkrét összeget . Ez nagyon egyértelmű jelzés lett volna Ukrajna, de mások számára is, hogy vállaljuk a felelősséget".
Orbán Viktor ellenállása egybeesik a "készségesek koalíciójának" kialakulásával, akik elkötelezték magukat amellett, hogy biztonsági garanciákkal - például földi és légi védelemmel - támogatják Ukrajnát a tárgyalások alatt és után.
Franciaország, Dánia és Svédország, valamint olyan nem uniós országok, mint az Egyesült Királyság, Norvégia és Ausztrália, már kifejezték érdeklődésüket a kialakulóban lévő koalíció iránt. Mindannyian ragaszkodnak azonban ahhoz, hogy hozzájárulásukhoz amerikai háttérintézkedés társuljon. Trump nem mutatta semmilyen jelét annak, hogy ő biztosítana ilyen védelmet, inkább az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást ajánlja egyfajta gazdasági elrettentésként Oroszországgal szemben.
- mondta egy magas rangú uniós tisztviselő. "De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kontextus megváltozott. Számos tagállamunk jelezte, hogy hajlandó lenne részt venni a koalícióban".
A csütörtöki csúcstalálkozón szó lesz a védelmi kiadásokról is, Ursula von der Leyen közelmúltbeli javaslatára építve, amely szerint akár 800 milliárd eurónyi további beruházást kellene mozgósítani.
Brüsszel számára mindkét kérdés - Ukrajna jövője és a katonai kiadások - lényegében ugyanannak az éremnek a két oldalává vált. Ahhoz, hogy Ukrajna szuverén és stabil demokráciaként fennmaradjon, a tagállamoknak fel kell erősíteniük nemzeti hadseregeiket, hogy féken tartsák Oroszország terjeszkedését és garantálják a tartós békét.
"Európa részvétele nélkül nem lehet olyan tárgyalásokat folytatni, amelyek az európai biztonságot érintik" - áll a következtetéstervezetben. "Ukrajna, Európa és a világ biztonsága összefonódik".