Franciaország és az Egyesült Királyság felvetette, hogy a békemegállapodás után garanciaként csapatokat küldene a terepre, de ezzel egyelőre kevés ország ért egyet.
HIRDETÉS
Franciaország és az Egyesült Királyság a vasárnapi londoni csúcstalálkozón felvetette egy "a tenni akarók koalíciójának" létrehozását Ukrajna védelmére és a jövőbeli béketervhez való hozzájárulásra.
Keir Starmer brit miniszterelnök úgy jellemezte a koalíciót, mint olyan országok csoportját, amelyek "készen állnak arra, hogy másokkal együttműködve támogassák Ukrajnát szárazföldi csapatokkal és repülőgépekkel a levegőben ".
Ezeknek a csapatoknak a megbízatása Ukrajnában még nem biztos. Philippe Perchoc, az IRSEM Europe (az Katonai Főiskola Stratégiai Kutatóintézete) igazgatója számos kérdést sorolt fel a katonák küldésével kapcsolatban.
"Ez azt jelenti, hogy azért küldenek csapatokat Nyugat-Ukrajnába, hogy a nyugat-ukrajnai ukrán katonákat felszabadítsák, hogy a frontra menjenek? Ez békefenntartás? Ebben az esetben a békefenntartás azt jelenti, hogy békefenntartó csapatokat helyeznek el a fronton, hogy megakadályozzák a harcokat? Szóval sok különböző értelmezés van " - magyarázta az Euronewsnak.
Szakértők becslése szerint több ezer katonára lenne szükség ahhoz, hogy a békefenntartás hiteles garanciát nyújtson. "Mondjuk egy 50 ezer katonából álló hadtest, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk Oroszországnak: nagyon komolyan gondoljuk a dolgot " - mondta az Euronewsnak Sven Biscop, a brüsszeli székhelyű Egmont Intézet igazgatója.
De míg London és Párizs egyértelműen kész megvizsgálni ezt a lehetőséget, addig Európa nagyon eltérő álláspontot képvisel ebben a kényes kérdésben.
Tétova országok
Úgy tűnik, hogy néhány európai ország helyesli a francia-brit kezdeményezést, de még nem nyilvánítottak véleményt a katonák helyszíni telepítésének ötletéről.
Portugália például teljes támogatásáról biztosította az Egyesült Királyság és Franciaország által kidolgozandó tervet, de Lisszabon úgy véli, hogy még túl korai lenne csapatokat küldeni Ukrajnába egy békefenntartó művelet keretében.
Dick Schoof holland miniszterelnök kifejtette, hogy országa nevében nem tett konkrét kötelezettségvállalást, de biztosítékot adott arra, hogy Hollandia a francia és brit katonai vezetőkkel közösen fogja kidolgozni a lehetséges megoldásokat.
Spanyolországot is be lehetne vonni, de csak egy későbbi szakaszban. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter azt mondta, hogy országának "nincs problémája " azzal, hogy csapatokat küldjön külföldre, de Ukrajnában jelenleg "az erőfeszítések még mindig elsősorban politikai és diplomáciai jellegűek". Ezt a döntést valószínűleg támogatná az országos közvélemény is: a spanyolok 81,7 százaléka támogatja, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába békefenntartó erőként - derül ki a La Sexta televíziós csatorna által végzett felmérésből.
Olaszország és Lengyelország: a szkeptikusok
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a legszkeptikusabb vezetők közé tartozik. "Továbbra is értetlenül állok az európai csapatok bevetése előtt. Olyan megoldásnak látom, amely valószínűleg nagyon bonyolultnak és kevésbé döntőnek bizonyul, mint más megoldások " - mondta újságíróknak a londoni találkozó után, hangsúlyozva azonban, hogy "az olasz csapatok bevetése ebben a szakaszban soha nem volt napirenden ".
Véleménye szerint a legjobb megoldás biztonsági garanciák nyújtására Ukrajna számára az, ha valamilyen módon bevonják a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét, amely arra kötelezi a szövetség tagjait, hogy támadás esetén megvédjék egymást.
Nem világos azonban, hogyan lehetne ezt a cikkelyt alkalmazni, ha Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így Giorgia Meloni javaslata egyelőre nem egyértelmű.
Annak ellenére, hogy az invázió óta Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, Lengyelország továbbra is határozottan ellenzi, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Donald Tusk miniszterelnök rámutatott, hogy az ország már így is nagy terhet viselt azzal, hogy a háború első heteiben közel kétmillió ukrán menekültet fogadott be. Varsó logisztikai és politikai támogatást fog nyújtani, de úgy tűnik, katonai jelenlétet nem.
Magyarország és Szlovákia egyáltalán nem hajlandó erre
Magyarország és Szlovákia bírálta a legkritikusabban az EU Ukrajnának nyújtott katonai támogatását, és ezeknek az országoknak a vezetői szorgalmazták leginkább, hogy párbeszédet kezdjenek Oroszországgal a háború befejezése érdekében.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök azzal vádolta a Londonban ülésező európai vezetőket, hogy "a háború folytatását akarják ahelyett, hogy a békét választanák ".
A szlovák miniszterelnök fenntartásait fejezte ki a "erővel a békéért " stratégiájával kapcsolatban, amelyet "az ukrajnai háború folytatásának indoklásaként" értékelt.
A magyar és a szlovák kormány ezért valószínűleg nem vesz részt semmilyen kezdeményezésben, hiszen csapataik kiküldése szóba sem jöhet.
Mi Németország álláspontja?
Most minden szem Németországra szegeződik, ahol új kormány alakul, amelynek élén a kereszténydemokrata Friedrich Merz áll.
Olaf Scholz jelenlegi német kancellár kizárta, hogy német csapatokat küldjön Ukrajnába, bár védelmi minisztere, Boris Pistorius utalt arra, hogy tűzszünet esetén békefenntartó erők állomásozhatnának egy demilitarizált övezetben.
Ez az álláspont azonban változhat, még akkor is, ha a német katonák ukrajnai állomásoztatásáról szóló döntés nehezen eladható a hazai közvéleménynek.