Európa eltökéltségén múlik, hogy meddig bírhatja Ukrajna amerikai segítség nélkül
A legrosszabb forgatókönyv szerint, azaz ha az összes amerikai katonai és hírszerzési segítség leállna Kijev számára, Ukrajna akkor is jó ideig képes a területvédelemre. Ennek viszont alapfeltétele az európai szövetségesek szilárd támogatása és összhangja.
HIRDETÉS
"Nem ok nélkül gyakorol nyomást Vlagyimir Putyin az amerikai elnökre, hogy kényszerítse bele Ukrajnát egy körvonalazatlan és nem garantált fegyverszünetbe" - nyilatkozta Oleh Zsdanov ukrán katonai szakértő a lengyel Onet Wiadomości tévécsatornának.
Az ukrán hírszerzés tudomása szerint az Orosz Föderációnak júniusra elfogynak azok a feleszerelései, illetve fegyverei, amelyek még a szovjet érából származnak, és legkésőbb addigra Európa is belátja, hogy egy elkapkodott és nem garantált ukrajnai béke akár rosszabb is lehet számára, mint maga a háború.
"Ha Putyin nemcsak győztesnek érzi majd magát, hanem valóban az is lesz, az a katasztrófával egyenlő. Ha leállnak a harcok Ukrajnában, az első dolga lesz, hogy csapásmérő alakulatokat állít fel a lengyel határon" – figyelmeztet erre a fajta veszélyre a szakértő.
Most mindenki arról beszél, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a katonai segélyezést Ukrajnának, de a pontos számokat és a veszteglésre ítélt fegyverzet összetételét még nem ismerjük, sőt a nyilatkozatok is ellentmondásosak. Ami biztos; elnöki ciklusának vége felé a Biden-kormányzat az amerikai Kongresszus által nyújtott pénzeszközök maradékát is felhasználta, ezek összértéke 3,8 milliárd dollár volt. Ez a keret főleg lőszereket és páncélozott harcjárműveket tartalmazott.
Ennek most körülbelül a 10 százaléka van még hátra, 90 százalékát már leszállították Ukrajnának, vagyis ez a 10 százalék az, amit Trump visszatart. Emellett vannak 2026-ig érvényes szerződések, de ezek további sorsáról nincs információ. Összefoglalva, jelenleg mintegy 3,8 milliárd dollárról van szó, ami bár komoly összeg, de nem sorsdöntő.
Ha csak pénzről lenne szó, az Európai Unió ezt a lyukat könnyűszerrel kitöltheti.
A fő kérdés az, hogy mi jön ezután
Az elemző szerint eleve várható volt, és már Trump kampánya alatt is látszott, hogy korlátozások jöhetnek, sőt mindenki tudta, hogy valami ilyesmi történik majd, csak a mérték és az ütemezés volt kérdés. "Ukrajna erre felkészült" - közölte Zsdanov, és hozzátette, hogy már az amerikai elnökválasztás előtt hat hónappal elkezdték felhalmozni az erőforrásokat, így jelenleg ezek az eszközök teszik lehetővé, hogy harci műveleteket hajtsanak végre. Ez a vastartalékuk, amibe nem számítottak bele új szállítmányokat.
Ukrajna őszre nem várt már további amerikai segélyeket, és itt érdemes megjegyezni, hogy összességében az Egyesült Államok az ukrajnai arzenál 30 százalékát adta, és ugyanennyit tettek hozzá együttvéve más partnerországok.
Ritkán említik, de a további 40 százalékot az ukrán hadiipari komplexum állította elő, mely hatalmas fejlődésen ment keresztül a háború kezdete óta. "Egyik fő célunk, hogy 2025 végére elérjük az 50 százalékos hazai részesedést, ami leginkább olyan hatékony drónokból fog állni, amelyek képesek fékezni az orosz előrenyomulást" - mondja Zsdanov, aki szerint épp ezért tudnak majd életben maradni az Egyesült Államok segítsége nélkül is, ami nem azt jelenti, hogy ne vennék komolyan az aktuális válságot. -"Lehet, hogy fel kell hagynunk néhány betervezett támadó hadművelettel, és inkább a védekező manőverekre kell összpontosítanunk" - tette hozzá. Ennek azonban van egy hátránya is, mégpedig az, hogy az amerikai segély elmaradásával Ukrajna elveszíti azt a stratégiai előnyét, amely abból fakad, hogy az orosz hadsereg kimerült és rendkívül rossz a harci morál, a készletük is fogyóban. Vagyis könnyen lehet, hogy az amerikai segítségnyújtás leállítása épp az orosz hadsereg gyengülését hivatott ellensúlyozni.
Ezért van az, hogy Putyin nyomást gyakorol Trumpra, érje el, hogy Ukrajna egyezzen bele a fegyverszünetbe, és ezzel Moszkva időt nyer sorai rendezésére. Egyelőre semmi jele nincs annak, hogy Oroszország hajlandó lenne a háború teljes lezárására.
Mennyire teremt kritikus helyzetet a városok légvédelmében az amerikai katonai támogatás leállása?
Az elemző szerint az Egyesült Államok egyetlen Patriot-rendszert sem szállított közvetlenül Ukrajnának, az ütegek olyan országokból érkeztek (jórészt Lengyelországon keresztül), amelyek rendelkeztek amerikai gyártási engedéllyel. Itt elsősorban Spanyolország és Japán említhető.
A Patriot az egyik legmagasabb színvonalú légvédelmi fegyver, de vannak más rendszerek, amelyek kellően helyettesíthetik, mint például a francia-olasz SAMP/T. Nagy-nagy csapás lenne a Patriot elvesztése, de ez nem járna egyben a háború elvesztésével is.
A legkényesebb pont a hírszerzés, ahol tényleg lehetnek komoly bajok
Fentiekhez az Euronews hozzáteszi a hibrid hadviselés ma már egyenértékű eszközét, a hírszerzési és elektronikus fegyvernemet is. Mint megírtuk, az amerikai kormány és a CIA - legalábbis egyelőre - felfüggeszti Ukrajna érzékeny katonai adatokkal való ellátását.
Ez komoly veszélyforrás, mert a háború 3 éve alatt Kijev legnagyobb részt az amerikai polgári és katonai szolgálatok információira támaszkodott az ellenséges csapatok mozgásának, méretének, felszereltségének megítélésében, vagyis ez elengedhetetlen adatforrás.
A kijevi vezérkar rendszeresen kap információkat a brit, a német, a francia és más titkosszolgálatoktól is, de az adatgyűjtés főként az amerikai kapacitásokra támaszkodik. 2022-ben ennek a tevékenységnek a költségei meghaladták a kétmilliárd dollárt.
A hírszerzési csomagban négy műholdas kommunikációs (SATCOM) antenna,
SATCOM terminálok és szolgáltatások, elektronikus hadviselés (EW) és EW elleni berendezések és kereskedelmi műholdkép-szolgáltatások szerepeltek.
Fontos megemlíteni azt a veszélyt is, amit a politikai szerepet vállaló Elon Musk Starlink szolgálatának esetleges kiiktatása vagy szüneteltetése jelenhet. Ez a rendszer valós időben biztosít megfigyelési és csapatkommunikációs lehetőségeket Ukrajna számára, márpedig enélkül taktikai akciók szinte elképzelhetetlenek. És ha felidézzük, hogy Musk egyszer már beavatkozott a Starlink használatának korlátozásával az oroszok javára, akkor ezzel a lehetőséggel számolni kell.
Ilyen súlyos esetben az Európai Unió képes némi segítséget nyújtani, de csak jelentős időveszteséggel és kisebb méretekben. Az Európai Bizottság már megvizsgálta, hogyan segíthetne Ukrajnának biztosítani a szolgáltatást, ha Elon Musk esetleg kihátrálna, és arra jutott, hogy a 42 ezer Starlink terminál pótlása gyakorlatilag lehetetlen, még akkor is, ha ezek felét jelenleg Lengyelország finanszírozza.
Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője elmondta, Kijev már mutatott érdeklődést a Govsatcom uniós egyesített hálózata és az IRIS² iránt, de ez majd csak a 2030-as években fog működni. Esélyes megoldás lehet a kereskedelmi kapacitás bevonása, a geostacionárius (a Földdel szinkronizált) pályán keringő Eutelsat, Hispasat vagy SES műholdakról, vagy esetleg a OneWeb konstellációval. De ezek a megoldások sem tehetőek elérhetővé pár hónap alatt.
Most Európán a sor, miként eddig sem tétlenkedett
A Wiadomościnak nyilatkozó szakértő arra a következtetésre jut, hogy Trumpnak nagyon komoly titkos kötelezettségei vannak Putyinnal szemben, szerinte másképp nem lehet megmagyarázni azokat a folyamatokat, amelyek megbéníthatják Ukrajnát.
Nagyon is elképzelhető, hogy léteznek megállapodások Trump és Putyin között, meglehet, hogy ezek a Közel-Kelethez kapcsolódnak. Hiszen ma azt látjuk, hogy Trump rendkívül aktív Izrael támogatásában, 12 milliárd dollár értékben nyújt katonai segélyt a zsidó államnak. Nagyon úgy néz ki, hogy Putyin cserébe kapja Ukrajnát.
Ilyen körülmények között Ukrajnának a saját és partnerei erejére kell építenie a további ellenállást. Bíztatóan és kellő gyorsasággal haladnak a folyamatok, Európa megnyitja raktárait Kijev előtt. Azokról a készletekről van szó, amelyeket soha senki nem használt, de bármikor felszabadíthatóak és bevethetőek. (Tavaly például Dánia ajánlotta fel teljes tüzérségi kapacitását Ukrajnának.) Ha Európa ellátja Ukrajnát ezekkel a fegyverekkel, az ukrán haderőnek lesz esélye szembeszállni az orosz hadsereggel az Egyesült Államok segítsége nélkül is.
A szakértő szerint Európa mostanra belátta, hogy egy előnytelen ukrajnai béke sokkal rosszabb lehet számukra, mint a háború. Valós fenyegetés, hogy kialakul egy ahhoz hasonló helyzet, mint amilyen 1938-ban volt, amikor Hitlert kifejezetten felbátorította, hogy a Nyugat, mintegy békítő gesztusként odaadta Németországnak a Szudéta-vidéket.
Ha Európa ma nem segíti meg Ukrajnát, akkor a balti és skandináv országok, valamint Lengyelország védelmi képességei döntik majd el az egyelőre még kiszámíthatatlan jövőt. Ha az ukrajnai harcok befejeződnek, Putyin első dolga az lesz, hogy csapásmérő egységeket vonultat fel a lengyel határon és a balti régióban, hiszen Belarusz szolgálataira mindenben számíthat: az ország az ukrajnai háború eddigi szakaszában is rendszeresen stratégiai előnyökhöz juttatta.
