A vasárnapi előrehozott szövetségi választások közeledtével a politikai pártok a célegyenesben fokozzák erőfeszítéseiket a támogatás megszerzése érdekében.
HIRDETÉS
A németek vasárnap a szavazóhelyiségek elé járulnak, hogy döntsenek a következő kormányukról.
A kancellári posztért négy jelölt verseng: a hivatalban lévő Olaf Scholz a Szociáldemokrata Párt (SPD), Friedrich Merz a Kereszténydemokrata Unió (CDU), Robert Habeck a Zöldek és a radikális jobboldali Alice Weidel az Alternatíva Németországért (AfD) színeiben.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a CDU várhatóan megnyeri a választást, mivel mintegy 30 százalékos támogatottsággal stabilan vezet. Őket követi az AfD, amely drámai visszatérést ért el a német politikai színtéren, és az előrejelzések szerint 20% körüli támogatottságot fog elérni.
Az SPD és a Zöldek pártja lemaradásban van, Scholz az előrejelzések szerint a szavazatok 16%-át, Habeck jelenlegi alkancellár pedig 13%-ot fog megszerezni.
Scholz pénteken Dortmundban tartott nagygyűlést, míg a CDU-s Merz Oberhausenben. A két kancellárjelölt egy sor égető kérdésről beszélt és fejtette ki véleményét a támogatóiknak, hogy megszilárdítsák álláspontjukat.
Donald Trump változó külpolitikája
Donald Trump Fehér Házba való visszatérése óta gyakran került a német politikai viták napirendjére. Visszatérése óta politikája és világnézete szakadékot okozott Washington és legközelebbi szövetségesei között, pláne, amióta nyíltan szembefordult Ukrajnával.
Az új Trump-kormányzat azzal fenyegetőzött, hogy vámokkal és kereskedelmi korlátokkal sújtja Európát - és számos más, az USA-val évtizedek óta szoros kapcsolatokat ápoló országot -, ami sokak szerint globális kereskedelmi háborút válthat ki.
Trump tovább bővítette hegemón retorikáját, kifejezve azon vágyát, hogy Kanadát az "51. amerikai államként" követelje, és megvásárolja Grönlandot, egy autonóm, dán függő területet, saját kormánnyal és parlamenttel.
Trump emellett már első hivatalba lépésének napján kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodásból és az Egészségügyi Világszervezetből, és azzal fenyegetőzött, hogy gyengíti a NATO-t, az európai biztonság szempontjából kulcsfontosságú védelmi szövetséget.
Egy nemrégiben készült felmérés szerint a németek 45%-a úgy véli, hogy Európa békéje és biztonsága a legfontosabb tényező, amely a közelgő választásokon hozott döntéseik hátterében áll.
Merz úgy véli, a Trump-kormányzat arra kényszerítette Európát, hogy sok mindent újragondoljon, nevezetesen a biztonságát és a Washingtontól való függőségét. A CDU jelöltje kijelentette, hogy Európának teljes mértékben fel kell készülnie és készen kell állnia arra, hogy saját maga, amerikai támogatás nélkül biztosítsa magát, megkérdőjelezve Európa Atlanti-óceánon túli szövetségeseinek megbízhatóságát.
mondta Merz a kampánygyűlésén.
Scholz kancellár szintén az USA-ról beszélt legutóbbi gyűlésén, kitérve JD Vance amerikai alelnöknek a müncheni biztonsági konferencián tartott vitatott beszédére, amelyben Európát bírálta "korlátozó" törvényei, a bevándorlási válság, a biztonság és a szólásszabadság visszaszorítása miatt.
"Meghallgattam az amerikai alelnök beszédét a müncheni biztonsági konferencián. Amit ott mondott, azt mi másképp látjuk" - jelentette ki.
"Határozottan állítom, hogy ebben az országban nem lehet csak úgy szidalmakat kiabálni, sem ebben a teremben, sem a piacon, sem bármelyik parkban, sem a közösségi médiában" - folytatta Scholz.
A német kancellár a Tesla és a SpaceX főnökével, Elon Muskkal kapcsolatban is nyilatkozott, aki a radikális jobboldali AfD-t "az ország megmentőjeként" üdvözölte.
"Semmi bajom azokkal az emberekkel, akik milliárdosok, de a sértegetés jogát és a bűncselekmények elkövetésének jogát hirdetni, az nincs rendben, és ezért mi Európában ragaszkodni fogunk a szabályainkhoz. Olyan szabályokhoz, amelyek kimondják például, hogy a náci szimbólumok Németországban tilosak, és ez így is marad" - jegyezte meg Scholz.
Oroszország teljes körű inváziója Ukrajnában
A Kreml közel három éve tartó, Kijev elleni támadása a választások egyik fontos témája. A német politikusok eltérő véleményt fogalmaztak meg a konfliktusról, egyesek, mint például az AfD-s Weidel, az Ukrajnának nyújtott német segélyek és fegyverszállítások leállítása mellett érveltek.
Téma természetesen az is, hogy Trump a háború befejezése érdekében háttérbe szorítja Európát. A 47. amerikai elnök úgy döntött, hogy közvetlen béketárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel anélkül, hogy Európával konzultálna vagy helyet adna neki az asztalnál.
Az európai politikusok elítélték a kezdeményezést, mondván, semmilyen ukrajnai megállapodás nem maradhat fenn európai végrehajtás nélkül. Azzal is érveltek, hogy Ukrajnának kell döntenie a jövőjéről, és semmilyen megállapodást nem lehet a beleegyezésük nélkül végrehajtani vagy rájuk kényszeríteni.
A német ellenzéki vezető, Friedrich Merz szerint pártja továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, azzal érvelve, hogy annak biztonsága Európa biztonságának szerves része.
"Nagyon tévedtünk azzal kapcsolatban, ami Ukrajnában történt, nem 2022-ben, amikor nyilvánvalóvá vált, hanem 2014-ben, amikor elkezdődött" - mondta Merz. "Nem tévedhetünk újra. Ha megint hibázunk, ha megint tévedünk, akkor az ár nemcsak az ukrajnai embereknek lesz nagyon magas, hanem nekünk is" - jelentette ki.
Scholz kancellár is ígéretet tett arra, hogy továbbra is támogatni fogja Ukrajnát mind katonailag, mind anyagilag. Scholz kijelentette, kormánya addig fogja segíteni Ukrajnát, amíg Kijev továbbra is visszaveri Moszkva támadásait.
- szögezte le Scholz dortmundi nagygyűlésén.
Németország Európa legnagyobb gazdaságú és legnépesebb országa, a NATO egyik vezető tagja, valamint az Egyesült Államok után a második legnagyobb fegyverszállítója Ukrajnának, amióta Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót hajtott végre.
A következő német kormány központi szerepet fog játszani abban, hogy Európa milyen választ ad egy magabiztos új amerikai kormányzatra.