Beemelhető-e a nemzetközi művészettörténetbe Munkácsy Mihály, aki a világ legdrágább festőművésze volt egykor? A Szépművészeti Múzeumba látogató Kathryn Kremnitzer arra is válaszolt, mit ér ma egy Munkácsy az amerikai műtárgypiacon.
HIRDETÉS
Munkácsy Mihány több mint száz festményével és konkrét példákkal mutatja be a Szépművészeti Múzeum, hogy még életében elbűvölte az amerikai és az európai közönséget. Halála után 125 évvel a Budapestre látogató Kathryn Kremnitzert, a Sotheby’s New York-i alelnökét kérdeztük a kiállításon, hogy beemelhető-e Munkácsy a nemzetközi művészettörténetbe.
- Ön, mai amerikaiként hogy ismerte meg Munkácsyt?
- Először 2022 januárjában találkoztam Munkácsyval, a Sotheby’s New York-i árverésén. Előtte nem ismertem, de annyira magával ragadott az elegáns, nagy műgonddal festett enteriőrbe helyezett párizsi portré, hogy tudnom kellett, ki ez a Munkácsy, ki ez a művész. A festmény nagyon jó áron kelt el.
- Mi lehet sikerének titka, ami még ma is hat az emberekre?
A titka szerintem a műveiből sugárzó egyetemesség, bármilyen témáról is legyen szó: bibliai jelenetekről, életképekről, paraszti családokról vagy tehetős famíliák kifinomult szalonjairól. Az ember szinte látja magát ezekben a festményekben, és ez nagyon szerethetővé teszi a műveket, könnyű hozzájuk kapcsolódni.
- Munkácsy magyarnak született, Párizsban alkotott, műveinek jórésze Amerikába került. Egy időben ő volt a legdrágább festő a világon. De milyen áron kelnek el képei most?
- Egyáltalán nem lep meg, hogy Munkácsy elbűvölte az újonnan meggazdagodott amerikai gyűjtőket, Philadelphiában, New Yorkban, Bostonban, hiszen a művei megszerezhetők, mégis kivételesek voltak. A műtárgypiac a 19. században teljesen más volt, mint manapság. A kurátortól tudom, hogy Munkácsy egyik festményét még azelőtt eladta 10 ezer frankért, mielőtt kiállította volna. Monet a manapság híres képeiért 3500 frankot kapott akkoriban. Munkácsy árai tehát extrém magasak voltak. Mára a műtárgypiac átalakult, de alkotásai továbbra is jól tartják az értéküket.
- Remek marketinget adott ügynöke azzal, hogy mielőtt a képeit kivitte volna az USA-ba, európai turnéra vitte az alkotásokat, jelentős díjakat, érmeket besöpörtek az alkotások, így Amerikában drágábban lehetett eladni azokat. Esetleg ennél is sokoldalúbb volt a marketingje?
- Munkácsy nyomtatott reprodukciókban is sikeresen terjesztette műveit. Azáltal tett szert óriási sikerre, hogy mindenhol jelen volt.
- Másként hatnak a látogatókra a már ismert kolosszálképek a Szépművészeti Múzeumban, ugyanis nem a Krisztus-trilógiát látjuk együtt, hanem a Parlamentből áthozott Honfoglalást és a bécsi Kunsthistorisches Museumba tervezett mennyezetképet látjuk egy teremben a Golgotával. Önre, külföldiként, hogy hat a Honfoglalás?
- Manapság már senki sem képes ilyen léptékben festeni, legalábbis New Yorkban biztosan nem. Bizonyos festményei már eleve, a felfoghatatlan méretük miatt lélegzetelállítók. Nem számítottam arra, hogy ilyen megdöbbentő hatással lesz rám a kiállítás, akár a térbeli élményt, akár a művek összhatását tekintem.
- Igyekezett külföldi híres festőktől párhuzamokat mutatni a kiállításon a kurátor, Krasznai Réka, kölcsönzött alkotások bemutatásával. Ezt látogatóként észreveszi?
- Munkácsy és Courbet tájképét egymás mellett látva megértjük, hogy mekkora hatást gyakorolt a barbizoni iskola és a relaizmus a magyar mesterre. De biztos vagyok benne, hogy ez mindkét irányban működött. Hiszen Munkácsynak voltak művészbarátai Párizsban. Nemcsak hatásról, hanem kölcsönhatásról beszélhetünk. Ezt jól érzékelteti a tárlat a számos kölcsönzött mű segítségével. Így megérthetjük azt a közeget, azt a kontextust, amelyben Munkácsy alkotott, és azt, ahogy a műveit fogadták.
- Szalonképeinek sikerét fokozta, hogy a párizsi Monceau park melletti palotájukban felesége, Cecil rangos társasági összejöveteleket tartott. Liszt Ferenc egyik utolsó fellépése is nagyvilági szalonjukban volt, 1886-ban. A ma emberének milyen érzés bekukucskálni ebbe a miliőbe?
- Imádom a szalonképeit, még ha frivolnak és könnyednek is tűnnek, mert elképesztő kidolgozottság és intimitás jellemzi őket. Jó látni az anyák és gyermekek közötti pillanatokat, vagy amikor a gyerekek főszerephez jutnak. Lehet, hogy friss anyukaként fogékonyabb vagyok erre a témára.
- Milyen élményt adott ez a budapesti múzeumlátogatás?
- Az utolsó termek egyikében olyan hatalmas virágcsendéletek vannak, amelyek drasztikusan eltérnek attól, ahogy akkor a franciák festettek. Számomra mintha a skandináv művészetet idéznék, és érzem az alkotó mondén karakterét, már a festésmód alapján is. Itt lenni, és Budapesten látni Munkácsy műveit, segít mélységében megismerni az életművét.
KIÁLLÍTÁSINFORMÁCIÓK:
A tárlat helyszíne: Szépművészeti Múzeum, Budapest
A kiállítás címe: Munkácsy – Egy világsiker története
Nyitva: 2025. április 21-ig meghosszabbítva