NewsletterHírlevélEventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Százhúsz kárpátaljai menekültet tett utcára a magyar kormány Kocs településen

Transcarpathian refugee children in Kocs, Hungary, after being evicted
Transcarpathian refugee children in Kocs, Hungary, after being evicted Szerzői jogok Gábor Tanács /Euronews
Szerzői jogok Gábor Tanács /Euronews
Írta: Gábor TanácsRobert Hodgson
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy júniusi kormányrendelet szerint csak a harcoktól közvetlenül érintett térségek lakóinak biztosít szállást és ellátást a magyar kormány. Civil szervezetek figyelmeztettek, hogy a Kárpátaljáról elmenekültek nagy részének nem lesz hova mennie, augusztus 21-én mégis életbe lépett a jogszabály.

HIRDETÉS

A Kocs településen, egy helyi fogadóban elszállásolt mintegy százhúsz kárpátaljai menekültnek reggel nyolckor kellett elhagynia a helyet, amely legtöbbüknek két és fél éven át a lakhelye volt. Nem kellett erőt alkalmazni, önként mentek ki, de csak a fogadó előtti buszmegállóig, ahol letelepedtek. Csak itt tudtak behúzódni az árnyékba az egyre erőteljesebben tűző nap elől. A kevés csomagjukat a fából készült buszmegálló mögé pakolták.

Amikor délután az Euronews a helyszínre ért, néhány rendőr és polgárőr biztosította a helyszínt, de a legnagyobb veszély az volt, hogy a gyerekek esetleg kiszaladnak az útra. Ezen kívül csak egy-két civil szervezet, illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai voltak a helyszínen, a kisbolt-fogadó-dohánybolt komplexum alkalmazottai, és néhány helyi kíváncsiskodó.

Rendelettel a nincstelenek ellen

A magyar kormány egy június 28-án kelt rendelettel módosította a menekültek ellátására vonatkozó szabályokat. A változás lényege az, hogy nem kell szállást és ellátást biztosítani annak, aki Ukrajnán belül nem a harcoktól érintett területek valamelyikén lakik. Ezeknek a területeknek a listáját a jogszabály tartalmazza, és aki máshonnan jött, az csak egyéni méltányosság alapján maradhat a magyar állam által finanszírozott szállásokon.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a múlt hónap végéig valamivel több mint 46 ezer ukrán menekültet regisztráltak ideiglenes védelemre Magyarországon, ezt a státuszt a nem sokkal az orosz agresszió után életbe lépett európai jogszabályok alapján kapták, és az jogot biztosít számukra, hogy az EU valamelyik tagállamában tartózkodjanak.

A kitelepítettek nagy része vagy maga fizet a lakhatásért, vagy barátoknál, családtagoknál, esetleg önkénteseknél lakik, de a Magyar Helsinki Bizottság becslése szerint mintegy négyezren nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással, úgyhogy államilag finanszírozott szálláshelyekre kerültek, és akár háromezren is lehetnek köztük, akik nem jogosultak tovább a védelemre.

Nincs hova menni

- Én Ukrajnában is csak az utcára tudnék hazamenni - mondta az Euronewsnak egy szemre harmincas éveiben járó nő, aki karján egy csecsemővel járkált aggodalmasan a Kossuth Lajos utcán. - Két és fél év sok idő, amióta otthagytuk a kicsi házunkat, azóta sok volt az eső, a zivatar. A fatetőt letépte a szél - sokszor csengetjük azokat, akik otthon maradtak, és kérdezzük, hogy na kinek mi van a házával - és sajnos, akik nem tudtak eljönni Magyarországra, azok télen minden éghetőt összeszedtek, és felhasználtak tűzifának.

De nem csak ez tartja vissza: a fia tizenöt éves volt, amikor érkeztek, most pedig elmúlt tizenhét, nem akarja, hogy elvigyék katonának. Azt is fájlalja, hogy el kell szakadnia a lányától - kiderül, hogy a karján ülő gyerek az unokája, és a lánya két gyerekkel megkapta a méltányosságot, míg ő három kiskorú gyerekkel nem. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a gyerekei rendesen járhattak iskolába Magyarországon, mert ezt látja kiútnak a szegénységből.

Annak ellenére, hogy milyen nehéz helyzetben vannak, az asszonyok ugyan rosszkedvűek és aggódnak, mégsincs különösebb feszültség. Sokan dicsérik a fogadó tulajdonosát, akit "Főnöknek" neveznek, azt mondják, rendesen bánt velük, olykor munkát is adott nekik, ki is fizette őket, most pedig, bár az utcára kellett tennie őket, saját költségére főzött nekik ebédet.

A környéken kíváncsiskodó helyieknek sincs rossz szavuk a menekültekre. Három húsz év körüli fiatalember azt mondta az Euronewsnak, hogy többségüket ismerték, jól beilleszkedtek a településen, a felnőttek eljártak napszámba vagy más időszaki munkára, nem zavartak senkit.

Jogi vita a magyar jogszabályról

Az Európai Unió Tanácsa júniusban javasolta, hogy az ukrán menekültek ideiglenes védelmét - amelynek költségeit nagyrészt a meglévő uniós költségvetési forrásokból fedezik - további egy évvel, 2026. március 4-ig hosszabbítsák meg, amit az uniós tagállamok többsége június 25-én jóváhagyott.

"Júliusban hivatalos panaszt nyújtottunk be a Bizottsághoz a változások bevezetését követően. Az ideiglenes védelemben részesülők számára az uniós jog értelmében az államnak szállást kell biztosítania. Ez újabb példa arra, hogy Magyarország egyértelműen megsértette az uniós jogot. A mai napig nem érkezett válasz” – mondta Léderer András emberi jogi aktivista, a Magyar Helsinki Bizottság advocacy vezetője.

Az Európai Bizottság közölte, hogy megvizsgálja az Euronews kérését, hogy tisztázza álláspontját a fejleményekkel és a civil szervezet által benyújtott panaszokkal kapcsolatban.

- Ha megnézi a UNHCR állásfoglalását, akkor látja, hogy Ukrajnának nincs olyan része, ahova biztonságos lenne visszatérni - mondta az Euronewsnak Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának helyszínen tartózkodó vezetője.

Aki tudta, megoldotta

A Magyar Helsinki Bizottság több hasonló helyszínen is látogatást tett, úgy látják, nem mindenhol egyformán súlyos a helyzet. Összesen 2-3 ezer kárpátaljai lehet bajban, de vannak, akik már találtak megoldást.

- Nyilván, aki tudta, az megoldotta magának, bármilyen módon: van, aki hazament, van, aki rokonokhoz, ismerősökhöz. Nyilván, aki ki tudja fizetni a bérleti díjat, az már elment korábban. Azok az emberek, akik itt vannak, azok nagyon kiszolgáltatottak, nehéz helyzetben vannak, egyszerűen nincs pénzük arra, hogy kivegyenek egy albérletet.

HIRDETÉS

Az új jogszabályok gyakorlatilag a Máltai Szeretetszolgálatot jelölik ki arra, hogy a menekülteknek segítséget nyújtson, ennek ellenére a szervezetnek nem láttuk nyomát Kocsban.

- A Máltai Szeretetszolgálatnak az a szerepe, hogy ő jogosult leszerződni a jövőben az olyan egyéni szállásadókkal, mint például azok, ahol ezek az emberek tartózkodtak eddig - magyarázta az Euronewsnak Bakonyi Anikó. - Tehát, ami a Védelmi Bizottságnak volt a szerepköre eddig, azt ezentúl a Máltai Szeretetszolgálat látja el, de ők azt mondják, hogy nincs ilyen ideiglenes szálláshelyük, és nem tudnak elhelyezést biztosítani ilyen hirtelen ilyen sok embernek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A kárpátaljai magyarság akár 20-30 százaléka is távozhatott a háború miatt

Irányadó kamatlábat csökkentett az Európai Központi Bank

Megemlékezések Hollandiában a náci megszállás alóli felszabadítás 80. évfordulóján