Az Európai Unió meg akarja erősíteni védelmet Oroszország ukrajnai inváziója és a NATO nagyobb európai pénzügyi támogatására irányuló növekvő amerikai igények hatására.
HIRDETÉS
Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, az EU sok fegyvert és logisztikai támogatást nyújtott Ukrajnának. A konfliktus azonban rávilágított a lőszer- és fegyvergyártás növelésének nehézségeire az unión belül.
Az Európai Bizottság 2024 márciusában javaslatot tett egy európai védelmi ipari programra, amely 2025 és 2027 között 1,5 milliárd eurót biztosítana védelemre az uniós költségvetésből.
A pénz a védelem, a technológia és az ipar fellendítését szolgálná, de kevés ahhoz az 500 milliárd eurós beruházáshoz képest, amelyre szakértők szerint az elkövetkező évtizedben szükség van az ágazatban.
„Hagyományosan a legtöbb kiadás ezen a területen a nemzeti költségvetésekből származik, amelyek a nemzeti hadseregeket finanszírozzák. Sokak szerint hatékonyabbá lehetne tenni, ha valamilyen módon összefognánk uniós szinten” – mondja Jack Schickler, aki az Euronews számára foglalkozik ezzel a szakpolitikai területtel.
Vezetők, magas rangú tisztviselők és elemzők különböző ötleteket javasoltak a szükséges hatalmas összeg megszerzésére. Az egyik a közös adósságkibocsátás a Covid-19 világjárvány utáni erőfeszítésekhez hasonlóan. A takarékos országok azonban ellenzik az úgynevezett védelmi célú eurókötvényeket, és alternatívákon gondolkodnak.
„Az európai szintű finanszírozásnak szolidáris módon kell történnie. Az eurókötvények az egyik lehetőség. De más dolgok is szóba jöhetnek” – érvel Tobias Cremer, német szocialista európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlament Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságának tagja.
„Az egyik probléma például az, hogy rengeteg magánpénzt lehetne felhasználni, de jelenleg sok akadály áll a magánbefektetők előtt, akik még akkor sem tudnának befektetni, ha akarnának” – teszi hozzá, rámutatva, hogy meg kell vizsgálni az Európai Beruházási Bank lehetséges szerepét.
A védelmi kiadások növelésének gondolata az európai polgárokat is megosztja, amint azt a brüsszeli átlagemberektől hallottuk. „Úgy gondolom, hogy nem szabad több pénzt adnunk Ukrajnának. Szerintem jobb, ha most a saját országainkat védjük meg a jövő érdekében” – mondta egy megkérdezett.
„Inkább nem költenék rá pénzt, de olyan helyzetben vagyunk Európában, hogy ezt meg kell tennünk, mind a saját, mind Ukrajna védelmének érdekében. Ha nem védjük meg Ukrajnát, nem védjük meg Európát” – mondta egy másik.
Majdnem megduplázódhat a NATO-hozzájárulás
Több pénzre lesz szükség akkor is, ha az országok NATO-hozzájárulására vonatkozó célértékek a GDP 2%-áról a GDP 3,5%-ára emelkednek, ahogyan azt a szövetség új főtitkára, Mark Rutte szorgalmazza. Ez azt jelentené, hogy az EU-nak évente mintegy 200 milliárd eurót kellene összességében előteremtenie.
Jelenleg csak Lengyelország, Észtország, Lettország és Görögország költ 3%-ot vagy annál többet. Németország és Franciaország, az EU legnagyobb hatalmai elérték a 2%-os célt. Más nagy gazdaságok azonban, például Olaszország és Spanyolország még nem érik el ezt a kiadási szintet.
„A kormányok jelenleg eléggé pénzszűkében vannak. Emellett számos korlátozás létezik az EU védelmi kiadásaira vonatkozóan. Az EU-tagok közül többen is semlegesek, és jogi korlátozások vannak például a fegyver- és lőszervásárlásra vonatkozóan” – mondja Jack Schicker.
Az eurocentrikusabb stratégia azt is kockáztatja, hogy ellentéthez vezet a NATO-szövetségen belül, ha olyan tagokat, mint az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság, kizárnak az új beszerzésekből.
Cremer védelmébe veszi a 2%-os célkitűzés növelését a NATO európai pillérének megerősítése érdekében, de hozzáteszi, hogy „amellett, hogy többet kell költenünk, hatékonyabban is kell tennünk ezt”.
Az EU példátlan lépéseket tesz a valós háborús fenyegetés kezelése érdekében. Most először van a védelmi iparral foglalkozó európai biztos, a litván Andrius Kubilius személyében. Oroszország befagyasztott vagyonának egy részét Ukrajna támogatására akarja fordítani, de még nem tudni, hogy mennyire rendelkezik a feltételekkel és az egységgel ahhoz, hogy globális katonai hatalom legyen.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalom előállítása: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones