A szennyezett levegő miatti halálozási arányok Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon a legmagasabbak.
A légszennyezés 2022-ben 357 ezer ember halálát okozta az EU-ban. Az egészségre leginkább a finom részecskék, például a szálló por, a füst és kipufogógáz ártalmas. Az üzemanyag elégetéséből származó nitrogén-dioxid és a szmogban található ózon különösen veszélyes.
A szennyezés számos egészségügyi problémához, többek között keringési és légzőszervi megbetegedésekhez, stroke-hoz, cukorbetegséghez, tüdőrákhoz vezet, gyengíti az egészséges élveszületési rátát, és különösen veszélyes az idősekre.
Észak-Macedóniában volt a legrosszabb a halálozási arány Európában 2021-ben: 100 ezer lakosra 255, a szálló por miatti idő előtti halálozás jutott. A következő helyen Szerbia állt 217, majd Montenegró 174 halálozással.
Az EU-ban Bulgáriában volt a legrosszabb a halálozási arány, 100 ezer főre vetítve 158 halálozással, majd Lengyelország és Magyarország következett.
2024-ben az EU szigorúbb levegőminőségi szabályokat léptetett életbe. A szennyezettségi határértékek így jobban igazodtak a globális egészségügyi normákhoz.
Az irányelv jogot biztosít arra is, hogy a polgárok bírósághoz forduljanak a túlságosan szennyezett levegő miatt a kormányukkal szemben, ha azok nem tartják be a szabályokat.
Némi javulás már érzékelhető. A finom részecskék okozta halálesetek száma 45 százalékkal csökkent 2005 és 2022 között.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a légszennyezés még mindig a legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot jelenti Európában.