Egy baloldali dán parlamenti képviselő erősebb uniós kontrollt szeretne a terület kritikus nyersanyagai felett, amelyek szükségesek az olyan új, tiszta energiát hasznosító technológiák, mint a napelemek és akkumulátorok előállításához.
HIRDETÉS
"Azt szeretnénk, ha az EU sokkal elkötelezettebb lenne a ritkaföldfémek tekintetében. Tudjuk, hogy mindannak 73%-a, amire az EU-nak szüksége van ritkaföldfémek tekintetében, Grönlandon található, és jelenleg többé-kevésbé kínai monopóliummal rendelkezünk a ritkaföldfémek tekintetében" - mondta az Euronews-nak Aaja Chemnitz, a grönlandi baloldali szeparatista Inuit Ataqatigiit (IA) párt képviselője, aki lehetőséget lát arra, hogy az EU beruházzon ezen a területen.
Az elmúlt években az EU az energia és a ritkaföldfémek terén nagyobb együttműködést szorgalmazott a szigettel. Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly márciusban ellátogatott a szigetre, hogy uniós irodát nyisson Nuukban, Grönland fővárosában.
Chemnitz azonban úgy véli, az EU és Dánia eddig nem fordított elég figyelmet a grönlandiakra, de most lehetőségük van arra, hogy "reálisabb módon" erősítsék a szigethez fűződő kapcsolatokat, többek között a védelem és a biztonság terén.
Grönland legnagyobb pártja, az IA jelenleg "aggódik" az Északi-sarkvidék biztonsági helyzete miatt, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök igényt formált a világ legnagyobb szigetére, és tekintettel Oroszország nemzeti érdekeire a térségben - hangsúlyozta a képviselő.
"Úgy gondolom, hogy egy új szövetségessel nem úgy lehet megtalálni az együttműködés módját, hogy megfenyegetjük őket" - mondta Chemnitz, utalva arra, hogy Trump nem zárta ki a katonai beavatkozást sem Grönland elfoglalására.
Chemnitz, aki a dán parlament grönlandi bizottságának elnöke, úgy véli, hogy a hatalmi tényezők, például az Egyesült Államok, az EU, Oroszország vagy Kína stratégiai érdekeit figyelembe véve kulcsfontosságú lesz a sziget számára, hogy kiderítse, mely országokkal és régiókkal működhet együtt Grönland a jövőben.
"Úgy látom, hogy természetesen Dániával, az EU-val, de az Egyesült Államokkal is van lehetőség együttműködnünk, de úgy gondolom, ennek nagyon konkrétnak kell lennie, különösen az Egyesült Államokkal" - hangsúlyozta a grönlandi képviselő, olyan kérdéseket említve, mint a kritikus nyersanyagok, a turizmus, az oktatás és a védelem.
A Dán Királyság autonóm területének számító Grönland körüli tengeri útvonalak kínálják a legrövidebb útvonalat Észak-Amerikából Európába. A megválasztott amerikai elnök ezt a stratégiai előnyt akarja kihasználni hadserege és ballisztikus rakéták korai előrejelző rendszere számára.
Az Egyesült Államok rendkívüli érdeklődésről tett tanúbizonyságot a grönlandi katonai jelenlétének kiterjesztése érdekében, radarok elhelyezésével a Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti vizeken - de a biztonságot és a külügyeket továbbra is Koppenhágából irányítják.
Mute Egede grönlandi miniszterelnök a hét elején kijelentette, hogy kormánya kész szorosabban együttműködni az Egyesült Államokkal a védelem és a bányászat terén, de a saját feltételei szerint.
"Nem akarunk dánok lenni, nem akarunk amerikaiak lenni - természetesen grönlandiak akarunk lenni" - mondta Egede egy pénteki koppenhágai sajtótájékoztatón.
Egede, aki 2018 óta vezeti az Inuit Ataqatigiit pártot, világossá tette, hogy a csaknem 57 ezer grönlandi saját maga dönt a jövőjéről és a megállapodásokról, de az, hogy a Dán Királyság része maradjon, szerinte nem opció.