Trump katonai erővel fenyegetőzik a védelmi szövetségen belül, egy másik NATO-tagállam, Dánia ellen, amelyet ráadásul az észak-atlanti szerződés értelmében technikailag köteles megvédeni.
HIRDETÉS
Donald Trump nem zárta ki annak lehetőségét, hogy katonai erőt alkalmazzon Grönland felett, amely egy EU-tagállamhoz, Dániához tartozó autonóm terület.
Grönland a világ legnagyobb szigete, és körülbelül 57 ezer ember otthona. 1953 óta Dánia része, 1979 óta önálló kormányzással működik. Noha nem része az Európai Uniónak, részesül uniós finanszírozásban, és a grönlandiak uniós polgároknak számítanak.
Része viszont a NATO-szövetségnek. Trump azonban most katonai erővel fenyegetőzik a védelmi szövetségen belül, egy másik NATO-tagállam, Dánia ellen, amelyet ráadásul az észak-atlanti szerződés értelmében technikailag köteles megvédeni. Azt is kifejezte, hogy kész szankciókkal, például magas vámokkal sújtani Dániát, ha nem az nem adja át önként Grönlandot.
Az európai vezetők óva intették Trumpot a fenyegetésektől. Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a határok sérthetetlenségének elve minden országra vonatkozik, és ezt minden államnak be kell tartania, függetlenül attól, hogy kis országról vagy nagyon erős államról van-e szó.
Ezt a feszültséget közvetlenül az előtt teremtette Trump, hogy esküt tesz a Fehér Házban. Már most nagy a félelem, hogy Trump aláássa a NATO egységét és szankcionálja az EU kereskedelmét.
A Dániától való függetlenséget szorgalmazók Trump nyilatkozataival egyre nagyobb hátszelet kapnak. Grönland elszakadása jelentősen gyengítené az EU stratégiai jelenlétét az Északi-sarkvidéken.
A szigetet stratégiailag fontosnak tartják az Északi-sarkvidéken elfoglalt helye miatt, ahol az olvadás hamarosan könnyűvé teszi ásványkincsei kitermelését, például hozzáférhetővé válnak olajmezői. A jég zsugorodásával egyre gazdaságosabb hajózási útvonalak nyílnak.
A térség feletti hatalomért az USA mellett küzd Oroszország és Kína is.