Ulf Kristersson miniszterelnök egy biztonsági konferencián azt mondta, hogy Svédországban nincs háború, de béke sincs. Stockholm három hadihajóval járul hozzá a NATO balti-tengeri járőrözéséhez.
HIRDETÉS
Két nappal azután, hogy három észt haditengerészeti hajó csatlakozott a NATO-országok Balti-tengeri járőrflottájához az elmúlt hónapok feltételezett szabotázsakciói miatt, Svédország is hasonló lépést jelentett be.
A svéd kormányfő közölte, hogy akár három hadihajóval is hozzájárul a NATO erőfeszítéseihez, hogy növelje a szövetség jelenlétét a Balti-tengeren, és igyekszik jobban kivédeni a víz alatti infrastruktúra elleni szabotázst.
A svéd hadsereg egy ASC 890 típusú megfigyelő repülőgéppel is hozzájárul az akcióhoz, közölte Stockholm. Az ország parti őrsége pedig négy hajóval járul hozzá a Balti-tenger megfigyeléséhez, további hét hajó pedig készenlétben áll.
A kormány szerint ez lesz az első alkalom, hogy Svédország a szövetséghez való tavaly márciusi csatlakozása óta fegyveres erőkkel járul hozzá a szövetség védelmi és elrettentési feladataihoz. Svédország a szomszédos Finnországgal együtt az ukrajnai orosz invázióra válaszul lett tagja a szövetségnek.
A döntésre azért került sor, mert a balti-tengeri incidensek sorozata fokozta az aggodalmakat a térségben zajló esetleges orosz tevékenységekkel kapcsolatban.
December végén Mark Rutte NATO-főtitkár bejelentette, hogy a szövetség fokozza katonai jelenlétét a Balti-tengeren, miután december 25-én megrongálták az Estlink-2 áramkábelt, a Finnország és Észtország közötti kommunikációs összeköttetést. Egy hónappal korábban két másik tenger alatti adatkábel is megsérült.
A gyanú bizonyítékok híján is Oroszországra terelődött, bár a Kreml tagadta, hogy köze lenne az európaiak ezreinek áramellátását és kommunikációját biztosító infrastruktúra megrongálásához.
Mindkét ország tisztviselői az Eagle S nevű, Oroszországhoz kötődő olajszállító hajót gyanúsították szabotázzsal, amely a Cook-szigetek lobogója alatt hajózik, de a finn vámhatóságok és az EU tisztviselői szerint a nemzetközi szankciókkal szembeszegülve Oroszország olaj- és gázszállító tartályhajó-árnyékflottájához tartoznak.
A finn rendőrség december végén lefoglalta a hajót, visszavitte a kikötőbe, január elejére pedig a 24 fős legénység minden tagját letartóztatták.
A régió országai riadókészültségben vannak a Balti-tengeren 2022 óta történt, tenger alatti kábeleket és gázvezetékeket érintő incidensek sorozata miatt. Novemberben két adatkábelt - az egyiket Finnország és Németország, a másikat Litvánia és Svédország között - szakítottak át.
Az Északi Áramlat vezetékeket pedig, amelyek egykor Oroszországból Németországba szállítottak földgázt, 2022 szeptemberében víz alatti robbanások rongálták meg. A hatóságok szerint itt is szabotázs volt az ok, és nyomozást indítottak.
A NATO már az Északi Áramlat vezeték sérülése után fokozta a járőrözést a tenger alatti infrastruktúra közelében.