A kínai vállalatok térnyerése geopolitikai vitát váltott ki Európában, tömegesen fektetnek be Magyarországon is.
Folyamatban van egy Európában gyártott kínai elektromos autógyár tervezése. 2025-ben pedig a piacvezető kínai CATL megkezdi a termelést Debrecenben, Európa legnagyobb akkumulátorgyárában egy 7 milliárd eurós projekt keretein belül. Míg az ilyen megagyárak támogatói a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést emelik ki, a kritikusok figyelmeztetnek a környezeti kockázatokra, a támogatásokért folytatott versengésre, valamint Magyarország növekvő függőségére olyan energiaszolgáltatóktól, mint Kína és Oroszország.
Jelenleg Európa-szerte épülnek akkumulátorgyárak az elektromos autók számára, nem csak Magyarországon. A kínai CATL-nek már van egy akkumulátorgyára az EU-ban, mégpedig Németországban. A nagyobb magyarországi üzem lesz a kínai vállalat második gyára az Európai Unióban.
A kiinduló helyzet egyértelmű: az éghajlatváltozás megállítása érdekében a tudósok egyetértenek abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat nem szabad többé elégetni. A jövő az elektromos autóké. Ennek oka, hogy a hagyományos dízel- vagy benzinmotoros járművek kipufogógázaiból származó szén-dioxid fokozza az üvegházhatást, és a Föld felmelegszik.
Következésképpen 2035-től kezdődően az Európai Unióban nem lehet többé új, belső égésű motorral felszerelt gépkocsikat értékesíteni, bár a belső égésű motorok lobbija még mindig próbálja visszafordítani ezt a döntést, egyelőre sikertelenül.
Jelenleg az elektromos autók akkumulátorainak globális piacát Kína uralja. A Kínától való importfüggőség csökkentése érdekében az EU tagállamai arra törekszenek, hogy jelentősen kibővítsék az akkumulátorgyártást európai földön. 2030-ra Európában 1,7 terawattóra termelési kapacitás állhat rendelkezésre.
Magyarország különösen arra törekszik, hogy az akkumulátorgyártókat az országba vonzza, és szakértői becslések szerint ennek érdekében több mint kétmilliárd eurót fizet közvetlen és közvetett támogatásként. A dél-koreai akkumulátorgyártók már ma is aktívak Magyarországon. Az első, oldószerszivárgással kapcsolatos balesetek is megtörténtek már.
Most Magyarország Kína elé is kiteríti a vörös szőnyeget. Hamarosan kínai elektromos autók és kínai akkumulátorok készülnek Magyarországon. Geopolitikai szempontból ez kockázatos stratégia lehet Éltető Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia Budapesti Világgazdasági Intézetének munkatársa szerint.
„Az egész akkumulátoripar Magyarország teljes villamosenergia-fogyasztásának egynegyedét igényli majd” – mutat rá.
Ugyanakkor Magyarország még mindig Oroszországból szerzi be a kőolajat és a földgázt. Mivel újabb energiaigényes akkumulátor-gyártósorokat helyeznek üzembe, Magyarország teljes energiaigénye növekszik. Ami a kínai CATL csoportot és a Debrecen melletti gigagyárát illeti, ez legalább 100 gigawattóra éves termelési kapacitást jelent.
Éltető Andrea arra hívja fel a figyelmet, hogy „Magyarország többszörös függőségbe kerül, hiszen energiaügyben Oroszországtól függ, és most a sok kínai gyár miatt Kínától is függővé válik. A magyar kormány ebben a geopolitikai játszmában egyfajta globális szereplő akar lenni, de ez Magyarország számára nem nagyobb függetlenséget jelent, hanem éppen ellenkezőleg, még nagyobb függőséget.”
Riportunkban a helybeliek aggodalmaikról is beszélnek. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület tagjai a környezeti károkra hívják fel a figyelmet, többen attól tartanak, hogy el kell költözniük a környékről.