Ebben az epizódban a fizetetlen szakmai gyakorlatokról szóló irányelvre összpontosítunk, amelynek célja, hogy véget vessen a mintegy 1,5 millió európai fiatal kizsákmányolásának.
HIRDETÉS
Az EU-ban több mint hárommillió gyakornok dolgozik ideiglenes szerződéssel, és csaknem felüknek nincs fizetése. Az Európai Bizottság 2024 márciusában egy új típusú „minőségi gyakornoki állást” javasolt, amely méltányos fizetést, nyugdíjvédelmet és egyenlő hozzáférést biztosítana a kiszolgáltatott csoportok számára.
A 27 uniós kormány azonban decemberben nem jutott konszenzusra a javaslatról, így 2025-ben ismét tárgyalni fognak róla. Az EU nem vezethet be jogilag kötelező erejű jogszabályt a fizetetlen gyakornoki munka betiltására, mivel ez a terület nemzeti hatáskörbe tartozik, de az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy javítja a jelenleg elakadt szöveget.
„Nemcsak a munkaerőben, hanem a készségek terén is hiány van. Óriási a fiatalkori munkanélküliség is. Ezért nyilvánvalóan nagyban támaszkodunk a gyakornoki helyek minőségére, hogy bevonzzuk őket a munkaerőpiacra” – mondta Roxana Mînzatu ügyvezető alelnök az Euronews Decoded című műsorában.
„Együtt kell működnünk a tagállamokkal, és biztos vagyok benne, hogy megértik, hogy a szakmai gyakorlatok minősége, a szakmai gyakorlatokra Európa-szerte érvényesíteni kívánt minimumszabályok az adott országok, iparágaik és gazdaságaik érdekeit szolgálják” – tette hozzá.
A 2023-as Eurobarométer szerint az európai fiatalok átlagosan 78%-a végzett már legalább egy szakmai gyakorlatot. Ötödük úgy dönt, hogy a szakmai gyakorlatot egy másik uniós tagállamban végzi. Németországban, Franciaországban és Hollandiában a fiatalok akár 90%-a végez szakmai gyakorlatot. Máltán, a Cseh Köztársaságban és Svédországban kisebb arányban tesznek így.
„Olyan országok, mint például Spanyolország és Németország, úgy gondolják, hogy a javaslat nem működik úgy, ahogyan most meg van írva, és hogy túl alacsony bérezéshez vezethet, mivel az alacsony árakat helyezzük előtérbe az oktatás előmozdításának szükségességével szemben. Mások azonban, például a balti országok vagy az északi országok, ennek az ellenkezőjét mondják, hogy a szöveg úgy működik, ahogy van” – mondta Paola Soler, aki az Euronews számára foglalkozik a kérdéssel.
Hány gyakornokot fognak ténylegesen védeni?
Az Európai Ifjúsági Fórum, a szakszervezetek és az Európai Parlament néhány képviselője rámutatott, hogy a gyakornokok mintegy háromnegyedére nem feltétlenül vonatkozik ez az irányelv, mivel a jelenlegi tervezet a nyílt piaci állásokat célozza meg.
Ez azt jelenti, hogy a méltányos díjazás és a társadalombiztosítási juttatások nem vonatkoznának azokra a gyakornokokra, akiket oktatási tantervhez (pl. diplomaszerzéshez) kapcsolódó munkatapasztalat-szerzés céljából vettek fel, illetve akiket a kormányok által végrehajtott aktív munkaerőpiaci politikákhoz vagy szakmai képzéshez kapcsolódóan alkalmaztak.
„Elfogadhatatlan lenne, ha csak a fiatalok negyedére vonatkozna, hiszen pont ők kérték ezt a jogszabályi védelmet, valamint az Európai Parlament is kérte. Ezért ha meghozzuk a jogszabályt, akkor azt úgy kell tennünk, hogy valóban védelmet és méltányos díjazást nyújtsunk a fiatalabb generációnak a munkájukért” – tette hozzá Minzatu biztos.
A fiatalok átlagos munkanélküliségi aránya az EU-ban 14,9%, ami több mint kétszerese az általános népességre jellemzőnek. Amikor azonban a fiatalok gyakornokként megkapják az első állásukat, évekig csapdába eshetnek ebben a szerepben.
„Úgy gondolom, hogy szabályozásra van szükség, és nemcsak a pénzügyekben, hanem abban is, hogy legyen egy struktúra, egy harmadik fél, amely felügyeli, hogy valóban jó gyakorlatról van-e szó. Ezen túlmenően az európai intézményekben is számos esetet találunk. Például a nővérem, aki gyakorlatot gyakorlat után végez, és mégsem talál munkát, annak ellenére, hogy van tapasztalata” – mondta a Decodednek a Brüsszeli Szabadegyetem egyik hallgatója.
Az EU Tanácsának lengyel elnöksége az év első felében megpróbálja majd előmozdítani a vitát, hogy az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal folytatódhassanak a tárgyalások a végleges szövegről való megállapodás érdekében. Sikerül-e az EU-nak megszabni a gyakornokokra vonatkozó minimumkövetelményeket 2025-ben? Ez a jövő zenéje.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Produkció: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones