Az elmúlt évben globálisan meredeken emelkedett a fegyveres erőszak. Ukrajna és a Közel-Kelet a két fő konfliktusgóc.
HIRDETÉS
A világon 2024-ben tovább nőtt a konfliktusok száma - derül ki az ACLED (Armed Conflict Location and Event Data) nevű civil szervezet adataiból, amely a világ különböző régióiban zajló konfliktusokat térképezi fel.
A politikai erőszak 2024-ben globálisan 25%-kal nőtt 2023-hoz képest, minden nyolcadik ember konfliktusnak volt kitéve, és 223 000 ember halt meg a civil szervezet becslései szerint.
Az adatokból az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben duplájára nőtt a globális konfliktusok száma.
A Nemzetközi Tanulmányok Intézetének (IIIS) egy másik tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a fegyveres konfliktusok intenzitása és emberi áldozatai is növekednek: a tavaly júniusig tartó fél évben 37%-kal több embert öltek meg, mint az előző év azonos időszakában.
Az ACLED szerint "A palesztin régió a világ legkonfliktusosabb zónája", és "a Közel-Kelet a leginkább érintett régió".
Az értékelését négy mutatóra alapozza: a fegyveres konfliktusok halálosságára, veszélyességére, kiterjedtségére és széttöredezettségére.
Becslései szerint a palesztin lakosság 81%-a van kitéve konfliktusoknak, és az elmúlt 12 hónapban 35 ezer halálos áldozatot regisztráltak. A palesztin területeken naponta, átlagosan 52 incidens történik.
A Hamász és Izrael között 2023 októberében kitört háború óta az ENSZ becslése szerint több mint 45 000 palesztin halt meg Gázában. Az ACLED a palesztin területeken - beleértve Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is - a halálos áldozatok számát több mint 50 000-re teszi.
Eközben az ukrajnai háború továbbra is a leghalálosabb a világon, míg Mianmarban, ahol a 2021-es katonai puccs óta dúl a belső konfliktus, ott van a legtöbb fegyveres csoport.
Hol mélyülnek még el a konfliktusok?
Becslések szerint világszerte 50 országban zajlik aktív konfliktus.
Míg Ukrajnát és a Közel-Keletet tekintik a két legnagyobb globális konfliktusgócnak, elemzők szerint a világ más régiói is egyre inkább ki vannak téve fegyveres felkeléseknek.
Az ACLED 2025-re vonatkozó konfliktusfigyelő listája szerint az amerikai kontinensen Mexikó és Kolumbia, Ázsiában Pakisztán, valamint Szudán, a Száhel-övezet és az afrikai Nagy-tavak régiója is olyan "válságövezetek", ahol a következő 12 hónapban valószínűleg kialakulnak háborús viszonyok.
A megfigyelési listán szerepel még Mianmar, természetesen Ukrajna, Irán és szövetségesei, és továbbra is Izrael, Gáza, Ciszjordánia és Libanon.
Az ENSZ becslése szerint 2025-ben 305 millió embernek lesz szüksége humanitárius segítségre, mivel szükségleteiket tovább fokozzák a konfliktusok és az erőszak.
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja arra figyelmeztet, hogy az olyan helyeken, mint Gáza, Mianmar, Szudán és Ukrajna, az emberek humanitárius szükségletei "valószínűleg továbbra is súlyosan alulfinanszírozottak maradnak, annak ellenére, hogy a nemzetközi humanitárius jog értelmében a humanitárius segélyek eljuttatásának védelmére vonatkozó kötelezettségeket kell teljesíteni".