A költségvetési hiány csökkentése érdekében befagyasztja a közelkalmazotti béreket és a nyugdíjakat, valamint új adókat vet ki és eltörli a vállalati kedvezményeket, ösztönzőket.
HIRDETÉS
Marcel Ciolacu román miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy ő és koalíciós partnerei új gazdasági "rendeleti" intézkedések elfogadásáról döntöttek a költségvetési hiány problémáinak kezelése érdekében.
Az újonnan megválasztott miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a rendelet nem a "megszorításokról vagy a szegénységről" szól, és kijelentette, hogy az ország gazdasági kilátásainak módosítása ideiglenes jellegű, és a gazdasági feltételek javulásának függvényében módosul.
Az új terv jóváhagyta az adók emelését, és egy sor támogatás felső határát, valamint befagyasztja a közszféra béreit és nyugdíjakat, amelyeket januártól indexálni kellett volna.
A sürgősségi rendelet 8%-ról 10%-ra emeli a vállalati osztalékok adóját, és csökkenti a kisvállalkozásokra vonatkozó adóküszöböt, amelyek Romániában a három vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, évi 500 000 eurót meg nem haladó bevétellel rendelkező cégek.
Más módosítások megszüntetik az adómentességeket és ösztönzőket az ország néhány virágzó ágazatában, többek között az IT-szektor és az építőipar területén. Újra bevezették a társasági tulajdonban lévő összes épületre kivetett ingatlanadót is, amelyet az eredetileg tervezett 1,5% helyett 1%-ban állapítottak meg.
Tanczos Barna román pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint az intézkedésekkel az év végéig várhatóan 130 milliárd román lej (26,14 milliárd euró) megtakarítást érnek el, és ezzel próbálnak jelentősen javítani az ország egyre súlyosbodó államháztartási hiányán.
Tanczos szerint Bukarest folyó deficitje a román bruttó hazai termék (GDP) mintegy 8,5%-át teszi ki, és ezzel az ország az Európai Unió legnagyobb GDP-arányos deficitjének tulajdonosa, annak ellenére, hogy a második legnagyobb közép-európai gazdaság.
Az új pénzügyminiszter hozzátette, hogy 2025 végére, ha minden a tervek szerint alakul, a teljes hiányt a GDP 7%-ára kell csökkenteni. A kormány további célja, hogy hét év alatt 2,5%-ra csökkentse a hiányt, és ehhez különböző fokozatosan bevezetendő terveket is kidolgoz.
Az intézkedéseket tüntetések fogadták a fővárosban, Bukarestben, mivel az érintett területek alkalmazottai panaszkodtak a "bércsökkentésre". A börtönőrök is tiltakoztak a börtönök előtt, és bejelentették, hogy nem hajlandók túlórázni, mivel a többletórákért már nem fizetik ki őket.
A tüntetők figyelmeztették a kormányt, hogy "a pénzügyi válságok szociális válságokat szülnek", és az új intézkedéseket a "modern rabszolgaság új formájának" nevezték.
Remélve, hogy emlékeztetni tudja az embereket arra, hogy ezek az új intézkedések nem jelentenek visszatérést az 1980-as évek megnyomorító megszorító politikájához, Ciolacu szerint "megszorítás volt, amikor a fizetéseket 25%-kal csökkentették, amikor az áfát 19%-ról 24%-ra emelték, vagy amikor iskolákat és kórházakat zártak be".
Bízik abban is, hogy 2025 második felében vagy indexálják a nyugdíjakat, vagy a kis nyugdíjjal rendelkezők egyszeri ösztönző csekket kapnak a kormánytól a terhek enyhítésére. A román miniszterelnök azt is ígérte, hogy fokozatosan, akár 5%-kal csökkentik a munkát terhelő adókat az alacsony keresetűek és a gyermekes családok esetében.
Ciolacu szerint megújult hivatali ideje a reformok és az ország javát szolgálja.
"Ebben a mandátumban nem népszerű akarok lenni, hanem rendkívül hatékony! Más szóval, kritizáljanak engem, de Románia haladjon előre és fejlődjön. Nincs más út".
Ciolacu hozzátette, hogy kormánya egy kormányzati hatékonysági osztályt is létrehoz, amelynek célja az állami kiadások csökkentése a GDP legalább 1%-ával.