A régió országai riadókészültségben vannak, miután 2022 óta több olyan incidens is történt, amelyekben tenger alatti kábelek és gázvezetékek sérültek meg a Balti-tengeren, és amelyeket szabotázscselekményeknek tartanak.
HIRDETÉS
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a katonai szövetség fokozza a járőrözést a Balti-tengeren, miközben finnországi nyomozók annak megállapításán dolgoznak, hogy egy Oroszországhoz köthető hajó szabotálta-e a térségben a tenger alatti kábeleket a hét elején.
Csütörtökön a finn hatóságok megszállták és ellenőrzésük alá vonták az Eagle S nevű hajót, amelynek horgonya a gyanújuk szerint kárt okozott egy Finnországot és Észtországot összekötő tenger alatti energiakábelben.
Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét pénteken megkérdezték a finn vizekre vitt hajó lefoglalásáról, de nem kívánt nyilatkozni.
Az Eagle S a Cook-szigetek zászlója alatt hajózik, de a finn vámhatóság és az EU tisztviselői szerint az orosz árnyékflottához tartozik, és a nemzetközi szankciók ellenére orosz olajat és gázt szállít.
Az öregedő, gyakran homályos tulajdonosi hátterű hajók rendszeresen nyugati szabályozású biztosítás nélkül közlekednek.
A hajók oroszországi használata környezetvédelmi aggályokat vetett fel a balesetekkel kapcsolatban, tekintettel a hajók korára és bizonytalan biztosítási fedezetükre.
Az X-en közzétett bejegyzésében Rutte közölte, hogy beszélt Alexander Stubb finn elnökkel "a tengeri kábelek esetleges szabotázsával kapcsolatos vizsgálatról". Rutte közölte, hogy "a NATO fokozni fogja katonai jelenlétét a Balti-tengeren".
Arra a kérdésre, hogy ezek a tervek milyenek, a NATO központja csak annyit mondott, hogy a 32 országot tömörítő szövetség "továbbra is éber és azon dolgozik, hogy további támogatást nyújtson, többek között katonai jelenlétének fokozásával" a térségben.
Az incidensről tartott magas szintű megbeszélést követően Stubb az X-en közzétette, hogy "a helyzet ellenőrzés alatt van. Nincs okunk aggodalomra", hozzátéve, hogy a vizsgálat folytatódik. Elmondta, hogy Finnország és Észtország további NATO-segítséget kért.
Az új intézkedések között szerepelhet a térségben tartózkodó hajók "biztosítási bizonyítványainak ellenőrzése" is.
Finnország, amelynek 1340 kilométeres határa közös Oroszországgal, az ukrajnai invázióra válaszul feladta évtizedes katonai semlegességi politikáját, és 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz.
2023 októberében a hasonló incidensekre válaszul a NATO és szövetségesei több tengeri járőrgépet, távolsági radaros repülőgépet és drónokat telepítettek megfigyelő és felderítő repülésekre, miközben egy aknakereső flottát is a térségbe küldtek.
Az Estlink-2 villamosenergia-kábel, amely Finnországból Észtországba szállítja az áramot a Balti-tenger alatt, szerdán hibásodott meg. A kár szolgálatásokra csak csekély hatással volt, de a teljes helyreállítás egészen jövő augusztusig eltarthat.
Hasonló incidensek
A régió országai 2022 óta riadókészültségben vannak, miután a Balti-tengeren több tengeri kábeleket és gázvezetékeket érintő incidens is történt.
Novemberben két adatkábel - az egyik Finnország és Németország, a másik Litvánia és Svédország között - szakadt el.
A német védelmi minisztere szerint a tisztviselőknek "szabotázst" kell feltételezniük, de nem szolgált bizonyítékokkal, és azt sem mondta, hogy ki lehetett a felelős.
Az Északi Áramlat vezetékeit, amelyeken az ukrajnai háború előtt Oroszországból Németországba szállítottak földgázt, 2022 szeptemberében víz alatti robbanások rongálták meg. A hatóságok szerint szabotázs történt, és bűnügyi nyomozást indítottak.
A NATO már az Északi Áramlat felrobbantása után fokozta a járőrözést a tenger alatti infrastruktúra közelében, tavaly pedig a szövetség koordinációs sejtet hozott létre a kormányok, a fegyveres erők és a védelmi ipar közötti kapcsolatok elmélyítése és a tenger alatti létesítmények jobb védelme érdekében.