A brit és a görög miniszterelnök közelmúltbeli találkozója ismét felizzította a már régóta tartó vitát arról, hogy az Egyesült Királyságnak vissza kellene-e adnia a Parthenon-szobrokat.
HIRDETÉS
A márványdíszek gyűjteménye az athéni Akropoliszon található Athéné templomából, a Parthenonból származik, i. e. 447-ből.
Az 1800-as évek elején Lord Elgin, a Brit Birodalom nagykövete az oszmán birodalomban azt állította, hogy a helyi hatóságoktól engedélyt kapott arra, hogy a fennmaradt szobrok felét elvigyék a Parthenonból, arra hivatkozva, hogy aggódnak a megőrzésükért.
Ezek a szobrok végül a British Museumba kerültek, és azóta is jelentős vita forrásai az Egyesült Királyság és Görögország között. És ez a vita egyre hevesebb arról, hogy az Egyesült Királyságnak mit kellene visszaadnia. Egyes érvek szerint a British Museumban nem maradna semmi, ha visszaadna mindent, amit az Egyesült Királyság jogtalanul vitt oda más országokból. Ez az állítás azonban túlzó, mivel a múzeumban található tárgyak túlnyomó többsége konkrétan az Egyesült Királyságból származik.
Ha a múzeum honlapján rákeresünk a gyűjteményre, láthatjuk, hogy mintegy 650 ezer műtárgy származik Angliából, Skóciából, Walesből vagy Észak-Írországból, legnagyobb részük pedig Angliából.
Valójában Anglia adta a legtöbb műtárgyat a British Museumnak, körülbelül négyszer annyit, mint a következő leggyakoribb országok, köztük Irak vagy Olaszország. A British Museum online katalógusa szerint 66 ezer lelet Görögországból érkezett. Ennek ellenére a legvittottabb darabok a múzeum legjelentősebbjei közül kerülnek ki.
Görögország a Parthenon márványait, Egyiptom pedig a Rosetta-kő, a híres, két nyelven vésett rendeleteket tartalmazó tábla visszaszolgáltatását követeli, Etiópia pedig a Maqdala-gyűjteményt szeretné visszakapni.