Kaja Kallas, az EU új külügyi vezetője a tervek szerint felhatalmazást kér a tagállamoktól a grúz tisztviselőkkel szembeni szankciók bevezetésére.
HIRDETÉS
A Grúziával szembeni szankciók a külügyminiszterek asztalára kerülnek hétfői ülésükön, annak ellenére, hogy Magyarország kifejezetten megfenyegette őket, hogy megvétózza az ilyen jellegű korlátozásokat – közölte több európai uniós tisztviselő és diplomata a találkozó előtt.
Brüsszel egyre jobban elkeseredett a grúz kormány intézkedései miatt, amióta Irakli Kobakhidze miniszterelnök egyoldalúan bejelentette a tagsági tárgyalások 2028-ig történő felfüggesztését, ami több mint két héten át tüntetéseket váltott ki.
Az EU-párti tüntetések leverése kaotikus összecsapásokhoz vezetett az utcákon, ellenzéki személyiségek letartóztatásához. Több jelentés szerint sérültek és letartóztatások százairól számolt be, ami az európai országok elítélő felháborodását váltotta ki.
Az erőszakos elnyomás képei felerősítették a Grúzia elleni szankciókat szorgalmazó felhívásokat, amely ötlet már korábban is felmerült, de soha nem jutott túl a háttérbeszélgetéseken.
Ezúttal azonban a kérdés hivatalosan is napirendre kerül. Kaja Kallas, az EU új külügyi főképviselője arra fogja kérni a külügyminisztereket, hogy adjanak zöld utat szolgálatainak a szankciók bevezetéséhez.
"A kérdés napirenden lesz" – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő, aki az ügy érzékenysége miatt névtelenséget kért. "Olyan személyeknek címzett szankciókról beszélünk, akik részt vettek a tüntetők elleni fellépésben".
Kallas nem érkezik konkrét névsorral a hétfői miniszteri találkozóra azokról, akiket vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtanának, ahogyan azt a blokk általában teszi. Ehelyett a főképviselő megbízást fog kérni a technikai munka megkezdésére.
"Meg fogjuk vitatni a politikai keretet, hogy Grúziával kapcsolatban lépnünk kell-e vagy sem" – mondta a tisztviselő.
A hónap elején a balti államok szakítottak a blokkal, és szankciókat léptettek életbe 11 grúziai személyiséggel, köztük a belügyminiszterrel és több helyettesével szemben. Bidzina Ivanishvili, a titokzatos oligarcha, aki szorosan irányítja a kormányzó Grúz Álom pártot és támogatja az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatokat, szintén feketelistára került.
11 embernek ennek következtében megtagadták a beutazást a három országba.
Az Európai Parlament szankciókat követelt a "demokratikus visszalépésért, a választási törvények és normák megsértéséért, a közigazgatási visszaélésekért és az állami intézményekkel való visszaélésért felelős" grúz tisztviselők és politikai vezetők ellen is.
A képviselők által javasolt listán szerepel a miniszterelnök, Tbiliszi polgármestere, a parlament elnöke, a Grúz Álom elnöke és Bidzina Ivanishvili.
Nem világos, hogy Kallas milyen magasra kíván elmenni a hierarchiában. De függetlenül attól, hogy milyen utat képzel el, egy fő akadály vár rá: Magyarország.
Egy koreografált vétó
Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere nem hagyott kétséget afelől, hogy hajthatatlanul ellenez minden olyan javaslatot, amely a Grúziával szembeni szankciókhoz hasonlít.
"Ez képtelenség, ez felháborító, semmi sem indokolja" – mondta Szijjártó kedden, miután Budapesten fogadta grúz kollégáját, Maka Botcsoricsvilit. "Ha ilyen javaslat hivatalosan is elhangzik, természetesen megvétózzuk. Ebben mindenki biztos lehet".
Szijjártó megvédte az októberi parlamenti választások tisztaságát, amelyeken a Grúz Álom szerezte meg a mandátumok többségét. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által vezetett megfigyelő misszió több szabálytalanságról számolt be, köztük megfélemlítés, kényszerítés és szavazatvásárlás eseteiről, amelyek "kompromittálták" a szavazást.
"Amikor egy konzervatív, hazafias párt nyer választást, a liberális mainstream azonnal megkérdőjelezi a politikai rendszer demokratikus jellegét, amikor pedig egy liberális párt nyer választást, akkor a demokrácia fantasztikus uralmát ünneplik" – mondta Szijjártó.
A magyar fenyegetés gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a Kallas-terv a jövő héten vagy a közeljövőben előrehaladjon. Szlovákia, amely külpolitikailag gyakran igazodik Budapesthez, várhatóan szintén ellenáll a szankciókra vonatkozó javaslatoknak.
A tisztviselők elleni szankciók mellett Brüsszel azt is fontolgatja, hogy korlátozza a vízummentességet, amelyet a grúz állampolgárok élveznek, amikor a blokkba utaznak.
"Olyan intézkedésről lesz szó, amelynek valóban hatása van, és amely felkelti a grúz álom figyelmét. A vízum(politikával) kapcsolatos lépések megtétele felkelti a figyelmüket" – mondta a magas rangú diplomata.
Egy másik ország diplomatája óva intett minden olyan korlátozástól, amely negatívan érintheti a grúziai átlagpolgárokat, beleértve azokat is, akik támogatják az európai integrációt, és azt javasolta, hogy egyértelműen a politikai képviselőkre összpontosítsanak.
A vízummentesség módosítására irányuló bármilyen javaslatnak az Európai Bizottságtól kell érkeznie. Legutóbbi jelentésében a végrehajtó testület arra a következtetésre jutott, hogy Grúzia már nem teljesíti az e kedvezmény igénybevételéhez szükséges valamennyi kritériumot, és felszólította az országot, hogy többek között helyezze hatályon kívül a nem kormányzati szervezeteket és az LMBTQ+ jogokat célzó két ellentmondásos törvényt, amelyek a Kremllel való összehasonlítást vetették fel, és a csatlakozási tárgyalások de facto leállásához vezettek.
"Az elmúlt hónapok súlyos demokratikus visszalépéseire válaszul már hoztunk intézkedéseket, és további intézkedéseket is fontolóra veszünk" – mondta pénteken a Bizottság szóvivője. "Minden lehetőség továbbra is az asztalon marad".
A tudósításhoz Alice Tidey járult hozzá.