Miután megrongálták a több északi országot összekötő balti-tenger alatti távközlési hálózatot, az érintett országok - Németország, Finnország, Litvánia és Svédország - szabotázsnak minősítették az akciót. A gyanú Oroszországra vetül.
HIRDETÉS
“Az északi országok számára a vízalatti infrastruktúra rendkívül fontos, különösen a keleti parton fekvő országoknak, így a Balti-államoknak és Finnországnak" – mondja az Henrik Praks, az ICDS szakértője. "Tudniillik az összes uniós ország közötti adat- és energiahálózat jelentős része a Balti-tenger alatt halad át: adatkábelek, villamosenergia-kábelek, és gázvezetékek hálózzák be a tengerfenéket."
A tét óriási, ugyanis a világ adatainak 90%-a tenger alatti kábeleken keresztül áramlik.
Az EU Tanácsa időközben elítélte az Oroszország által az EU ellen folytatott akciók, többek között dezinformáció, kibertámadások és migrációval kapcsolatos visszaélések fokozódó kampányát.
A kutatók szerint ezeknek a hibrid jellegű támadásoknak a célja az európai társadalmak megzavarása és a lakosság körében való félelemkeltés.
Joris Van Bladel, a brüsszeli Egmont Intézet vezető munkatársa elmondta, hogy ez a fajta hadviselés azért érheti meg Oroszországnak, mert kevésbé költséges mint egy háború. Ráadásul egy közvetlen háborúhoz nincsenek meg a kellő eszközeik. Jobb híján tehát az ilyen jellegű, költséghatékony beavatkozási formákat választják. Ez azért eredményes technika, mert az ilyen és hasonló lépésekre nincs hatékony válasza Európának.
Májusban az Európai Tanács jóváhagyta a hibrid támadások válaszlépéseire szánt keretet. Ez az ilyen jellegű támadások esetén különösen a gyorsreagálású erők bevetéséről rendelkezik.
“Úgy vélem, hogy az EU-nak ki kellene használnia a technológiai fölényét" – mondja Ivars Ijabs, lett európai parlamenti képviselő. “Ezért is örülök nagyon, hogy az Európai Bizottság pénzt igényel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől és azt olyan új érzékelővel ellátott kábelek fejlesztésére fordítja, amelyek képesek a tenger alatt zajló események korai észlelésére. Ezzel fülön lehetne csípni az oroszokat, így aztán hiába védekeznének. Nem tudnák letagadni tetteiket, ha lenne ellenük használható bizonyítékunk.”
A NATO már 2016-ban kijelentette, hogy a tagországai hivatkozhatnak az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyére, ami lehetővé teszi számukra, hogy egy megtámadott tagország segítségére siessenek, ha egy vagy több tagországuk hibrid tevékenység célpontjává válik.