A Bassár el-Aszad-rezsim bukása bonyolult kérdéseket vetett fel az Európába menekült egymillió szíriai jövőjével kapcsolatban.
HIRDETÉS
Bassár el-Aszad brutális diktatúrájának összeomlása kérdések tömkelegét veti fel az Európai Unióban: Ki a fő tárgyalópartner az országban? Mivel tud Brüsszel hozzájárulni a hatalomváltáshoz? Mi legyen a Szíriai elleni büntető szankciókkal? Újra kell-e folyósítani az uniós forrásokat az újjáépítés támogatására? Az egyik legfontosabb kérdés mégis az, mi történjék azzal a több mint egymillió szíriaival, aki Európa-szerte menedéket keresett.
Közvetlenül Aszad bukása után az európai országok sorra elkezdték átmenetileg felfüggeszteni a döntést a még folyamatban lévő menedékkérelmekről. Németország, Olaszország, Svédország, Dánia, Finnország és Belgium is a bizonytalan körülményekre hivatkozott.
Ausztriában az ügyvezető belügyminiszter, a migrációs politikában keményvonalasnak számító Gerhard Karner bejelentette a családegyesítés felfüggesztését és egy új "rendezett hazatoloncolási és kitoloncolási program" bevezetését, amely az elmúlt öt évben védelemben részesült mintegy 40 000 szíriaira vonatkozna.
"A hangsúly azokon lesz, akik bűnözővé váltak, akik nem akarnak alkalmazkodni az európai, az ausztriai kulturális értékekhez, vagy akik nem akarnak dolgozni, és ezért csak szociális juttatásokból élnek" - mondta Karner.
A bécsi javaslat azonnal bírálatokat váltott ki. Az egyik szocialista európai parlamenti képviselő, a migrációs politikában nagy tapasztalattal rendelkező Birgit Sippel elhamarkodottnak ítélte az osztrák hozzáállást.
"Embereket visszatoloncolni Szíriába? Szerintem még túl korai lenne ezt megtenni, mert nem tudjuk, mi fog történni ezután. Nem tudjuk, hogy békében fog-e élni az ország, vagy a különböző csoportok elkezdenek majd egymás ellen harcolni, és még rosszabbá teszik a helyzetet" - mondta Sippel az Euronewsnak adott interjújában.
Miközben egyes tagállamok már a szírek hazatérésén gondolkodnak, mások attól tartanak, hogy még több menekült érkezhet Európába. Nem tudni, hogy a hatalmat átvevő iszlamista csoportok tiszteletben fogják-e tartani a különböző vallási közösségeket, ahogy azt sem, nem tör-e ki erőszak a különböző frakciók között.
A tagállamok egyébként már a hétvégi rendkívüli események előtt megkezdték a megbeszéléseket arról, hogyan lehetne felgyorsítani a szíriai menekültek önkéntes visszatérését, bár a téma továbbra is rendkívül ellentmondásos.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az év elején óvatos közeledést szorgalmazott az Aszad-rezsimhez azáltal, hogy újra megnyitotta az olasz nagykövetséget Damaszkuszban, és sürgette a blokkot, hogy vizsgálja felül a háború sújtotta országgal kapcsolatos stratégiáját. Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Horvátország, Görögország, a Cseh Köztársaság és Ciprus egy júliusban közzétett közös levélben támogatta Olaszország felhívását.
Mindezek az erőfeszítések - amelyek egyébként nagyon korai szakaszban voltak - most, Aszad uralmának megdöntése után módosításra szorulnak. A szíriaiak menekültstátuszával foglalkozó vita azonban minden bizonnyal folytatódik.
A menekültügy megszakadt
A polgárháború elől menekülő és az EU-ban menedékjogot kérő szírek túlnyomó többsége menekültstátuszt vagy kiegészítő védelmet kapott, és határozatlan ideig maradhatott az unión belül. A konfliktus véres jellege miatt a szíriaiakat a visszaküldés tilalmának elve védte, amely megtiltja a hatóságoknak, hogy a migránsokat olyan országokba toloncolják ki, ahol üldöztetés, kínzás vagy egyéb rossz bánásmód érheti őket.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az uniós országok nem küldhették vissza a szíreket, legfeljebb csak segíthettek a hazatérésben azoknak, akik önként akartak visszamenni Szíriába. Aszad uralma alatt azonban csak keveseket sikerült meggyőzni a hazatérésről. A szomszédos országok által befogadott 5,1 millió szíriai menekült közül tavaly mindössze 38 300-an döntöttek úgy, hogy visszamennek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) adatai szerint.
A Szírián belüli körülmények "még nem voltak alkalmasak arra, hogy megkönnyítsék a nagyarányú, biztonságos és méltóságteljes önkéntes visszatérést" - figyelmeztetett az UNCHR éves értékelésében. Az emberek a biztonsággal, a megélhetéssel, az alapvető szolgáltatásokkal és a lakhatással kapcsolatos aggodalmakra hivatkoztak. Szíriában az emberek mintegy 90 százaléka szegénységben él. A hosszú háború által okozott pusztítás miatt nem is várható, hogy a gazdasági helyzet egyhamar javulna. A politikai helyzetben bekövetkezett radikális változás miatt azonban valószínűleg sokak újraértékelik a biztonsággal kapcsolatosa aggályaikat.
Az EU 2011 óta hatályos irányelve hat kritériumot határoz meg a menekültstátusz úgynevezett "megszűnéséhez", amely (szinte szó szerint) az 1951-es menekültügyi egyezményben meghatározott szabályokat idézi. Az első négy nagyrészt önkéntes, és már most is alkalmazható azokra a szírekre, akik szabadon visszamennek, és lemondanak a nemzetközi védelemről.
Az ötödik és a hatodik kritérium összetettebb, mivel akkor lép életbe, amikor megszűnnek azok a "körülmények", amelyek eredetileg a menekültstátuszt indokolták. Hasonló rendelkezés vonatkozik a kiegészítő védelemre is, amikor a körülmények "megszűntek vagy olyan mértékben megváltoztak, hogy a védelemre már nincs szükség".
Ha a feltételek teljesülnek, az országok "visszavonják, megszüntetik vagy megtagadják az adott személynek nyújtott menekültstátuszt vagy kiegészítő védelmet".
Első látásra az Aszad-rezsim bukására hivatkozhatnak úgy a nemzeti hatóságok, mint a körülmények elégséges megváltozására, hiszen elsősorban Aszad kíméletlen elnyomása volt az, ami a menedékkérők tömeges elvándorlását okozta, és megakadályozta a hazatelepülést.
A jogszabály azonban egy kulcsfontosságú fenntartással él: "A tagállamok figyelembe veszik, hogy a körülmények megváltozása olyan jelentős és nem átmeneti jellegű-e, hogy a menekült üldöztetéstől való félelme már nem tekinthető megalapozottnak".
Ez a kikötés alapul szolgálhat a menekültstátusz esetleges visszavonásának megfellebbezéséhez - mondja Steve Peers, a londoni Royal Holloway Egyetem uniós joggal foglalkozó professzora. Emellett más szíriaiak, akik tartózkodásuk során hosszú távú tartózkodási engedélyt vagy uniós állampolgárságot szereztek, "biztosabb helyzetben lennének".
A következő Szíria
Nehéz lesz bizonyítani, hogy a körülmények tartósan oly módon változtak meg, ami már nem jelent veszélyt a menekültekre. Szíria romokban hever, és jelenleg épp ellentétes frakciók küzdenek a hatalomért.
A Hayat Tahrir al-Sham (HTS) szíriai felkelő csoportot - amely az Aszad-rezsimet megdöntő offenzívát vezette és jelentős szerepet játszik az átmenetben - az ENSZ és az EU terrorszervezetnek tekinti az al-Kaidával való korábbi kapcsolatai miatt. Bár a HTS megpróbált legitimitást szerezni azzal, hogy elfogadta a pluralizmust és ideiglenes miniszterelnököt nevezett ki, továbbra is emberi jogi visszaélésekkel vádolják, beleértve az iszlám törvények szigorú értelmezése alapján végrehajtott állítólagos istenkáromlás és házasságtörés miatti kivégzéseket.
Hogy milyen kormány alakulhat Damaszkuszban, azt egyelőre csak találgatni lehet. A kisebbségek védelme, az emberi jogok tiszteletben tartása és az igazságszolgáltatás lesz az egyik olyan tényező, amely alapján meg lehet majd ítélni, hogy Szíria mennyire biztonságos ország - vagy mennyire nem az.
Michalis Hadjipantela, Ciprus jobbközép európai parlamenti képviselője attól tart, hogy újabb migrációs hullámot indülhat el. "Jelenleg nincs stabil kormány Szíriában. Amint lesz, a dolgok kitisztulnak, de addig óriási a kockázata, hogy rengeteg bevándorló érkezik nemcsak Ciprusra, hanem az Európai Unió más országaiba is" - mondta a ciprusi EP-képviselő, aki szerint a tagállamok az Európai Bizottságtól várnak útmutatást.
A Bizottság, amelynek feladata az uniós jog megfelelő végrehajtásának biztosítása, egyelőre óvatosan jár el a kérdésben, és arra ösztönzi a kormányokat, hogy inkább egyénileg értékeljék a kérelmeket, mintsem kollektív következtetéseket vonjanak le.
"A helyzet folyamatosan alakul, rendkívül képlékeny, folyamatosan változik. Ez nagyon fontos nyomon követést igényel, hogy mi történik a helyszínen, az UNCHR-rel és a tagállamokkal együtt" - mondta a Bizottság szóvivője kedden.
Az UNCHR is figyelmeztetett a Szírián belüli mély bizonytalanságra és "új, előre nem látható kockázatok" lehetséges megjelenésére, amelyek veszélyeztethetik az emberek visszatérését.
"A turbulenciák és változások idején az országoknak el kellene kerülniük, hogy a szíriai menekülteket és a menedékkérőket további bizonytalan helyzetbe sodorják" - mondta Eve Geddie, az Amnesty International uniós irodájának igazgatója.
Az uniós országok bejelentéseinek sokasága (néhányat kevesebb mint 24 órával azután tettek közzé, hogy Oroszország megerősítette, hogy Aszad távozott) mégis arra utal, hogy a tagállamok egyre határozottabban törekszenek a szíriai menekültek státuszának felülvizsgálatára és a hazatelepítések felgyorsítására.
A centrista pártok az egész blokkban keményvonalas álláspontot képviselnek a migrációval kapcsolatban a szélsőjobboldali erők erőteljes térnyerésének megfékezése érdekében. A radikális erők közül többen a 2015-ös migrációs válságot követően kerültek előtérbe, amikor az EU-ban 1,3 millió menedékkérelmet adtak be többségében szíriai, afgán és iraki állampolgárok.
Azóta is következetesen a szíriaiak maradtak a menedékkérők legnagyobb csoportja.
Az EU Szíria-politikájának felülvizsgálata egybeesik az EU migrációs politikájának szélesebb körű újragondolásával. A politikai vezetői arra kérték Brüsszelt, hogy vizsgálja meg a menekültügyi eljárások kiszervezésének "új módszereit" - például távoli megyékben kitoloncolási táborok felállításával, ahol az elutasított kérelmezők várhatnának a végső válaszra.