Választási győzelmük ellenére a román szociáldemokraták valószínűleg kénytelenek lesznek koalícióra lépni más Nyugat-barát pártokkal, hogy továbbra is kormányon maradjanak.
A múlt vasárnapi parlamenti választásokon leadott szavazatok 99 százalékának megszámlálása alapján a kormányzó szociáldemokraták (PSD) vezetnek a szavazatok 21 százalékával, őket követi a nacionalista szélsőjobboldali Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) 18 százalékkal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szavazatok 14,6%-át, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 11,1%-át szerezte meg.
Marcel Ciolacu, a PSD elnöke a szélsőjobboldali érzelmek erősödésével kapcsolatban arról beszélt, hogy a románok figyelmeztető jelzést adtak. "Újra vállaljuk, hogy kötőerő leszünk a társadalomban, hogy újra kiegyensúlyozó tényező leszünk" - tette hozzá.
A két másik nagy centrista erő és az RMDSZ, a magyar kisebbség politikai pártja révén az Európa-párti szavazók vannak többségben az országban, de az AUR-on kívül két másik szélsőjobboldali párt is erősödött és bejutott a parlamentbe.
Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetője, aki a voksok 11,1%-át szerezte meg az elnökválasztáson, azt mondta: "Szeretném megköszönni, hogy nem játszottak orosz rulettet a romániai demokráciával és a szabad szavazás szent jogával".
"Határozottan a törvény és az alkotmány híve vagyok. Isten segítsen bennünket ezúttal is, hogy egységesen álljunk ki, harcoljunk a demokráciáért, és tartsuk távol Oroszországot az országunktól" - mondta Lasconi, hozzátéve, hogy célja a románok egyesítése lesz.
A szélsőjobboldal felemelkedése
Románia EU-, NATO- és Ukrajna-barát irányvonalát a választók megerősítették, de a nacionalista szélsőjobboldali pártok térnyerése azt mutatja, hogy az ország példátlan polarizációval küzd.
A parlamenti eredmények közvetlenül azután születtek, hogy az elnökválasztás december 8-i második fordulójába váratlanul két kívülálló, az Európa-barát Elena Lasconi és az ultranacionalista Călin Georgescu jutott be. Georgescu berobbanása rekordrészvételt eredményezett a vasárnapi parlamenti választásokon, amit az EU-párti erők "nemzeti vészhelyzetnek" neveztek. A román közösségi médiát elárasztották az EU- és a NATO-ellenes narratívák.
Több politikai elemző is úgy véli, a szélsőjobb népszerűségének növekedése annak tulajdonítható, hogy a választók tiltakozó voksokkal mondtak ítéletet a főáramhoz tartozó pártok felett.
“Azt hiszem a románok nem Európának, hanem inkább a saját politikusaiknak akartak egyértelmű üzenetet küldeni. A szélsőségesek támogatottságának jelentős erősödése a román társadalom elkeseredését mutatja. Mindazonáltal a voksok egy része olyanoktól származott, akik meg akarják védelni Románia EU-párti álláspontját és akiket megijesztettek az elnökválasztás első fordulójának eredményei" - mondta Adi Zăbavă politológus.
Az új bukaresti parlament összetétele alapján Románia ugyan folytatja Nyugat- és ukránbarát politikáját, minden szem a december 8-i elnökválasztásra és annak lehetséges következményeire szegeződik Európában.
A voksok megosztottsága arra késztette a Nyugat-barát pártokat, hogy elkezdjenek tárgyalni a koalíciós lehetőségekről, azonban ezek mindegyike a kormány stabilitásának csökkenésével járna. Ráadásul még kérdőjeles az elnökválaszt vasárnapi második fordulójának eredménye is, amely az ultranacionalista és a Nyugat-barát jelölt között dől el.
Az Európai Unión belül jelenleg Romániában a legmagasabb az inflációs ráta és a költségvetési hiány.