Az Európai Bizottságot minden idők legalacsonyabb támogatottságával hagyta jóvá a Parlament, és nem világos, hogy mely képviselőcsoportokra számíthat a testület. Ursula von der Leyen számára azonban ez nem feltétlenül jelent rosszat.
HIRDETÉS
Ursula von der Leyen új Európai Bizottsága zöld utat kapott a Parlamenttől, de a szavazás eredménye inkább viharban hajózásra, mint sima vitorlázásra utal.
A 370 igen szavazat az összes leadott szavazat 54%-át jelenti, és még kevesebbet (51%), ha az összes európai parlamenti képviselőt (719) vesszük figyelembe. Különböző okokból csak minden második törvényhozó tudta támogatni az új biztosi testületet.
Ez a történelem legkisebb többsége, amelyet egy új Bizottság elért, és utólag visszatekintve, lehet, hogy egyáltalán nem lesz stabil többség az ötéves törvényhozási időszak alatt.
Hány frakció alkotja majd a többséget?
A szavazási jegyzőkönyvek rávilágítanak arra, hogy az előző törvényhozás többségét alkotó három centrista csoport nem tudta garantálni az egyszerű többséget a Parlamentben.
Az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint a Renew Europe együttesen 308 szavazatot jelentett, ami messze van a 360 szavazatos küszöbértékétől.
Különböző okokból a jobbközép Néppárt és a balközép S&D egysége jelentős csorbát szenvedett. A spanyol Partido Popular, amely az Európai Néppárt 22 képviselővel rendelkező tagja, az új testület ellen szavazott, mivel annak tagja a spanyol alelnök, Teresa Ribera, a rivális balközép PSOE (S&D) párt tagja.
A belga és a francia szocialisták ellenezték, hogy Von der Leyen a jobboldali konzervatív olasz Raffaele Fittót válassza alelnöknek, amiért néhány olasz szocialista EP-képviselő is megvonta támogatását. A 14 német S&D-képviselő ellene szavazott vagy tartózkodott.
Ez nem jelenti azt, hogy ezek a képviselőcsoportok mindig megosztottak lesznek a jogalkotási kérdésekben, de azt igen, hogy a többség biztosításához, a jogszabályok elfogadásához valószínűleg szükség lesz valamilyen politikai mankóra, akár a jobb-, akár a baloldalról.
"Úgy vélem, hogy egyrészt a Zöldekkel, másrészt az Európai Konzervatívokkal és Reformerekkel is találhatnánk némi konszenzust, némi megállapodást" - mondta David McAllister, egy prominens, veterán német néppárti EP-képviselő az Euronewsnak.
Ezt mindig is tervezte Manfred Weber néppárti frakcióvezető, aki a szavazás előtti napon tartott sajtótájékoztatóján "széles centrumot képzelt el az Európai Parlamentben, a Zöldektől az ECR-ig".
Azonban sem a Zöldek, sem az ECR nem támogatta teljes mértékben az Európai Bizottságot. A Zöldek képviselőcsoportja megosztott volt, 27 igen szavazattal, 19 nemmel és hat tartózkodással, míg az ECR-nek 39 képviselője volt ellene, 33 mellette és négy tartózkodott.
A zöldek és a konzervatívok egymásnak feszültek
Mindenekelőtt úgy tűnik, hogy ez a két csoport nem szívesen működik együtt egymással.
"Ma nincs igazi többség az Európai Unióban. [...] Manfred Weber úgy gondolja, hogy egy napon a szélsőjobboldalhoz fordulhat, hogy kapcsolatokat vagy szövetségeket építsen ki, különösen a környezetvédelmi törvényeket rombolva. Aztán másnap, amikor nekik megfelel, a demokraták és az Európa-párti erők koalíciójához fordulhat. Ez teljesen méltatlan" - mondta az Euronewsnak Marie Toussaint zöld képviselő, aki a teljes francia delegációval együtt a testület ellen szavazott.
Más zöldpárti képviselők az új Bizottság mellett szavaztak, de továbbra is hangsúlyozzák, hogy nem értenek egyet azzal, amit egyértelmű jobbra tolódásnak tekintenek. "Továbbra is alapvető problémáink vannak Fittóval, mint ügyvezető alelnökkel, és tényleg úgy gondoljuk, hogy ez hiba. De az is világos, hogy mi most már dolgozni akarunk" - mondta Bas Eickhout, a Zöldek társelnöke az Euronewsnak a szavazás után.
A másik oldalon a Bizottságot támogató konzervatív EP-képviselők azt állítják, hogy éppen azért döntöttek így, hogy visszafordítsák a Green Deal-t és megváltoztassák az előző törvényhozás politikáját. "Lehet, hogy ebben a parlamentben más számok lesznek, mint az előzőben. Úgy gondolom, hogy az európai konzervatívok szerepe az lesz, hogy valóban jobbra mozdítsák el ennek az európai törvényhozásnak a tengelyét" - mondta Carlo Fidanza, az Olasz Testvérek delegációjának vezetője - amely a legnagyobb csoport az ECR-en belül - az Euronewsnak.
Az ECR lengyel tagpártjának, a PiS-nek a képviselői a Bizottság ellen szavaztak, de ez nem érintette az ECR társelnökét, Nicola Procaccinit, aki emlékeztetett a képviselőcsoport hagyományára, miszerint a delegációknak szabad választási lehetőséget biztosítanak.
Ő sem érzi úgy, hogy egy új többséghez tartozik, sőt, szavai szerint "nincs többség".
"Az EU-ban a Bizottság nem kötődik az Európai Parlament többségéhez. Nem volt "Ursula-többség" a múltkor, és most sincs többség. Minden szavazásnál más-más többség lesz, a tartalom alapján" - állította egy sajtótájékoztatón.
Ez az uralkodó hangulat Strasbourgban a szavazás után, és ezt valószínűleg az Európai Bizottság elnöke is tudja. Ursula von der Leyen a biztosok kollégiumát a Parlament előtt bemutató hosszú beszéde során egyszer sem említette a "többség" szót, és nem említette azokat a politikai csoportokat sem, amelyekre támaszkodni kíván.
Mantrája továbbra is az "EU-párti", "Ukrajna-párti" és "jogállamiság-párti" politikai erőkkel való együttműködés marad, amelyhez a körülmények és az aktuális témák függvényében alkalmazkodik a zöldekkel vagy a konzervatívokkal.
Másfelől az Európai Parlament töredezetten és bizonytalan többséggel is folytathatja jogalkotási munkáját René Repasi német szocialista EP-képviselő szerint, aki úgy véli, az "igazi munka" technikai szinten, az EP bizottságaiban zajlik.
"[Ez a helyzet] alapvetően azt jelenti, hogy jobban kell bíznunk abban, hogy a bizottsági szinten kovácsolt kompromisszumos módosításokat a plenáris ülés tiszteletben fogja tartani" - mondta az Euronewsnak. "Ha a bizottságokban kompromisszumos módosításokat hozunk, akkor azokat a vitákat nem nyitjuk meg újra itt a plenáris ülésen. Azt hiszem, van egy mód arra, hogy előrehaladjunk".