Az orosz elnök megváltoztatta országa nukleáris doktrínáját, és lejjebb vitte azt a "küszöböt", amikor Moszkva atomfegyverrel indíthat válaszcsapást ellenségére.
HIRDETÉS
Oroszország nukleáris arzenálját vetjük alá vizsgálatnak, miután egy közepes hatótávolságú, atomtöltet hordozására alkalmas ballisztikus rakétát lőtt ki ukrán területre.
Vlagyimir Putyin elnök szerint az úgynevezett "Oresnyik" rakétával végrehajtott, példátlan támadás közvetlen válasz arra, hogy Ukrajna amerikai és brit gyártmányú rakétákat vetett be mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.
Arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati országok katonai létesítményei, amelyek lehetővé teszik Ukrajnának, hogy fegyvereikkel Oroszországot támadják, célpontokká válhatnak.
Az eszkalációra napokkal azután került sor, hogy az orosz elnök jóváhagyta országa nukleáris doktrínájának apró, de jelentős módosításait, amelyek lehetővé tennék a nukleáris választ egy Oroszország területét ért hagyományos, nem nukleáris támadásra.
Bár nyugati tisztviselők, köztük Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, elutasították azt a feltételezést, hogy Moszkva atomfegyverek bevetése küszöbön állna, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a közelmúltbeli fejlemények növelhetik a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét.
Íme, amit tudunk Oroszország atomfegyverkészletéről.
Mekkora Oroszország nukleáris arzenálja?
Az Amerikai Tudósok Szövetségének (FAS) adatai szerint Oroszország minden más nemzetnél több nukleáris robbanófejet tart, becslések szerint 5580-at, ami a globális készletek 47%-át teszi ki.
A becslések szerint azonban ezekből a fegyverekből csak 1710-et lenne képes bevetni, ami negyvennel több, mint az Egyesült Államok által bevethető 1670 atomtöltet.
Mindkét nemzet rendelkezik a szükséges nukleáris erővel egymás többszörös elpusztításához, és jóval több atomtöltettel bírnak, mint a világ másik hét nukleáris nemzete: Kína, Franciaország, India, Franciaország, Izrael, Észak-Korea, Pakisztán és az Egyesült Királyság összesen.
Moszkva telepített fegyvereiből becslések szerint 870 darab szárazföldi ballisztikus rakétán, 640 darab tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétán, és potenciálisan 200 darab nehézbombázók bázisain található.
A FAS szerint nincs jele annak, hogy Oroszország jelentősen növelné nukleáris arzenálját, de a szövetség figyelmeztet a jövőbeni potenciális növekedésre, mivel az ország az egy robbanófejes rakétákat több robbanófej hordozására alkalmasakra cseréli.
Oroszország is folyamatosan modernizálja nukleáris arzenálját.
Mi válthat ki orosz nukleáris választ?
Moszkva korábbi, 2020-ig szóló doktrínája szerint nukleáris fegyvereit válaszul használhatja atom vagy más tömegpusztító fegyvereket alkalmazó támadásra, "ha az állam puszta léte kerül veszélybe".
Mostanra három alapvető módon változtak meg azok a feltételek, amelyek mellett nukleáris válaszlépésre kerülhet sor:
- Oroszország fontolóra veszi a nukleáris fegyverek alkalmazását abban az esetben, ha a területét hagyományos fegyverekkel- például cirkálórakétákkal, drónokkal és taktikai repülőgépekkel - érik támadások.
- Válaszul nukleáris támadást indíthatna egy nem nukleáris állam által "egy atomfegyverrel rendelkező állam részvételével vagy támogatásával" elkövetett agresszióra, ahogyan ez Ukrajna esetében is történt.
- Moszkva - Lukasenka elnökkel egyetértésben - ugyanezeket a feltételeket alkalmazná egy Belarusz területét érő támadás esetén is.
Növekvő nukleáris fenyegetésről van szó?
A világ nukleáris készleteinek mérete a hidegháború utáni politikai enyhülés során gyorsan csökkent. A Szovjetuniónak mintegy 40 000 robbanófeje volt, az USA-nak pedig körülbelül 30 000, amikor a készletek az 1960-as és 70-es években tetőztek.
A FAS azonban arra figyelmeztet, hogy bár az össz darabszám továbbra is csökken, a hadműveleti robbanófejek száma ismét növekszik. Több ország is korszerűsíti rakétáit, hogy több robbanófejet is bevethessen.
"Majdnem minden nukleáris fegyverzettel rendelkező államban vagy tervezik, vagy jelentős erőfeszítéseket tesznek a nukleáris erők növelésére" - mondta idén júniusban Hans M. Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének (FAS) nukleáris információs projektjének igazgatója.
A Nyugat reagál?
Amikor Putyin a múlt héten jóváhagyta a frissített nukleáris jegyzőkönyvet, sok nyugati vezető kardcsörtetésnek minősítette azt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azt mondta, hogy Németország és partnerei "nem hagyják magukat megfélemlíteni", és azzal vádolta Putyint, hogy "a félelmünkkel játszik".
De amióta Oroszország egy nukleáris robbanófej hordozására alkalmas, hiperszonikus ballisztikus rakétát vetett be a Dnyipro elleni támadásban, az európai vezetők riadót fújtak.
"Az elmúlt néhány óra megmutatta, hogy a fenyegetés komoly és valós, ha globális konfliktusról van szó" - mondta pénteken Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Holland médiajelentések szerint Mark Rutte, a NATO főtitkára Floridában tartózkodik, hogy sürgősen találkozzon Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, hogy egyeztessen a közelmúltbeli eszkalációról.
Az Euronews forrásai szerint a NATO és Ukrajna jövő kedden rendkívüli ülést tart Brüsszelben, hogy megvitassák a helyzetet és a lehetséges szövetséges reakciót.