Megtorlásul Párizs Örményországnak nyújtott támogatásáért Baku ellenséges beavatkozási műveleteket hajtott végre Franciaország ellen a tengerentúli területein.
HIRDETÉS
A COP29 egy azerbajdzsáni diplomáciai incidenssel kezdődött. A házigazda ország elnöke, Ilham Alijev azzal váltotta ki Párizs haragját, hogy beszédében elítélte "Macron elnök rezsimjének" "bűntetteit" a tengerentúli területeken.
"A Franciaország által ezeken az úgynevezett tengerentúli területeken elkövetett bűnök tanulságai nem lennének teljesek anélkül, hogy ne említenénk meg a rezsim által a közelmúltban elkövetett emberi jogi jogsértéseket" - mondta.
Francia támogatás Örményországnak
Az Euronews által megkérdezett szakértők szerint a Párizs és Baku közötti feszültségek eszkalálódása különösen annak köszönhető, hogy Franciaország támogatja Örményországot, amely területi vitában áll azeri szomszédjával Hegyi-Karabah miatt.
"Ezek a feszültségek nagyrészt politikai jellegűek. Ez egy kísérlet Azerbajdzsán részéről, hogy visszavágjon Franciaországnak az Örményországnak nyújtott kivételes és jelentős támogatásáért" - mondta Teona Lavrelashvili az Euronewsnak.
Az európai ügyek szakértője rámutat, hogy Franciaország"diplomáciailag, pénzügyileg és katonailag is" támogatta Örményországot, különösen az Azerbajdzsánban található, de szinte kizárólag örmények által lakott, Baku és Jereván által évtizedek óta vitatott Hegyi-Karabah körüli konfliktus idején.
Azerbajdzsáni beavatkozás
Párizs a maga részéről Bakut vádolja beavatkozással, különösen Új-Kaledóniában, ahol a májusi zavargásokban 13 ember halt meg. A választási testületet módosító törvénytervezet felzúdulást váltott ki a francia csendes-óceáni szigetcsoporton. Azerbajdzsánt azzal gyanúsítják, hogy a függetlenségi mozgalmakat Franciaország destabilizálására használja fel.
"Először is, politikai beavatkozásról van szó. Létezik az úgynevezett bakui kezdeményező csoport, amely 2023 júliusában jött létre. Ez egy nemzetközi szintű nyomásgyakorló és lobbicsoport, amely segít megosztani, továbbítani és hangadóként működni bizonyos függetlenségpárti csoportok függetlenségi törekvéseihez" - magyarázza az Euronewsnak Bastien Vandendyck, a Lille-i Katolikus Egyetem csendes-óceáni geopolitika professzora és Sonia Backès, Új-Kaledónia déli tartományának elnökének kabinetfőnöke.
Áprilisban az Új-Kaledónia kongresszusa és az azerbajdzsáni parlament között létrejött megállapodás, amelyet egy függetlenségpárti képviselő írt alá, felháborodást keltett, mielőtt semmisnek nyilvánították. A függetlenségpárti választott képviselők azerbajdzsáni utazása szintén vitát váltott ki.
"Baku minden bizonnyal úgy pozicionálja magát, mint a szigetországok, valamint az európai hatalmakkal szemben felszabadító mozgalmakat indító más kis nemzetek bajnoka és támogatója a világ színpadán. És ezt úgy adják el, mint a más országok politikájába való beavatkozás elleni mozgalom részét" - magyarázza Jody Laporte.
Az Oxfordi Egyetem politológus kutatója úgy véli, hogy ez a stratégia Azerbajdzsán részvételére vezethető vissza az el nem kötelezettek mozgalmában, amelyet a hidegháború idején alapítottak a fejlődő országok érdekeinek védelmére.
"Sajnos ezek a függetlenségi harcosok nem többek, mint bábuk egy politikai stratégiában, amelynek célja Azerbajdzsán ellenfeleinek delegitimálása" - mondja Bastien Vandendyck.
Dezinformációs kampányok
A VIGINUM, a külföldi digitális beavatkozás elleni védelmi szolgálat feljegyzése szerint Azerbajdzsán a közösségi hálózatokon Franciaországot célzó dezinformációs kampányokat is folytatott.
Míg az új-kaledóniai zavargásokhoz valódi kihívások vezettek, addig az azerbajdzsáni beavatkozás súlyosbította a válságot - véli Bastien Vandendyck.
Ha Azerbajdzsán valóban törődne a népek önrendelkezési jogával (...), akkor azt saját magára alkalmazná, mielőtt megpróbálná másokra alkalmazni" - mondja a nemzetközi kapcsolatok elemzője. A valóság pedig az, hogy ma Azerbajdzsánban van egy Hegyi-Karabah nevű terület, amely az Alijev-rezsim által szándékosan végrehajtott etnikai tisztogatás áldozata".
Véleménye szerint Új-Kaledónia laboratórium volt Azerbajdzsán számára, amely most átirányítja akcióit Francia Nyugat-Indiára, Francia Guyanába és Francia Polinéziába.
A feszültségek enyhülése még messze van, annak ellenére, hogy Baku és az Európai Unió között továbbra is kereskedelmi kapcsolatok és gázszerződések állnak fenn.