A COP 29 elnöke azt mondta, a bakui klímacsúcs legfontosabb célja, hogy összekötő híd legyen a fejlődő és fejlett országok, dél és észak, kelet és nyugat között.
Hétfőn kezdődik a 29. klímacsúcs (COP 29) az azeri fővárosban, Bakuban, ahová a világ minden tájáról érkeznek küldöttek, abban a reményben, hogy megtalálják a módját a globális hőmérséklet-emelkedés megakadályozásának, illetve a Párizsi megállapodásban tett ígéretek betartásának.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ideit „pénzügyi klímacsúcsnak” nevezik, mivel a résztvevők 15 év után először felülvizsgálják a fejlődő országok számára nyújtott, az éghajlatváltozással kapcsolatos támogatások körét és szerkezetét.
Az országokat arra is ösztönzik, hogy megalapozzák erősebb nemzeti terveiket a károsanyagkibocsátás visszaszorítására. A klímacsúcs elnökségének legfontosabb prioritása, hogy az ambíciókból cselekvési program legyen. De hogyan érhető ez el?
Egy másik résztvevő, az azeri nemzetgyűlés tagja, Nigar Arpadarai szerint a magánszektor aktív részvételére is szükség van a fenntartható célok eléréséhez.
„Amikor a zöld átmenetről beszélünk, összességében új típusú gazdaságokról beszélünk. A magánszektor szerepe a globális éghajlat-változási akciókban rendkívül fontos. A magánszektorban lévő technológiákkal és innovációkkal befolyásolható a fogyasztói magatartást. A magánszektorral való együttműködés ezért nagyon fontos” – mondta Arpadarai.
Az Euronews helyszíni tudósítója, Giorgia Orlandi úgy összegez: szakértők szerint Bakuban konkrét eredményeket kell elérni a párizsi megállapodás céljai felé vezető előrelépéshez. Bonyolítja a tárgyalásokat, hogy nagyon összetett geopolitikai helyzetben zajlanak.