Bosznia-Hercegovina a Nyugat-Balkán egyik legnagyobb infrastrukturális projektjét, az „Vc Közlekedési Folyosót” építi. Az Euronews riportere, Hans von der Brelie ellátogatott a hatalmas építkezés helyszínére, hogy lássa, hogyan halad a munka, és választ találjon néhány érdekes kérdésre.
HIRDETÉS
Az autópálya, amelyet egy ideje gőzerővel építenek, a horvátországi Ploče kikötőjét köti majd össze a bosnyák fővárossal, Szarajevóval, miközben az észak-déli útvonal mentén elhelyezkedő ipari városokkal és azokat egymással is. Ezáltal Bosznia-Hercegovina jobb összeköttetésbe kerül szomszédaival és a közös európai piaccal is.
A 336 kilométer hosszú boszniai autópálya átszeli majd a Balkán hegyvidékét, ami hatalmas kihívás a mérnökök számára, megépíteni pedig egyre drágább, ahogy megy az idő. A projekt 23 évvel ezelőtt indult, és jelentős késésben van. Az Euronews két kérdésre igyekezett választ kapni Hans útja során. Egyrészt, hogy Bosznia-Hercegovinának valóban szüksége van-e egy ilyen mamutprojektre, illetve, hogy miért az Európai Unió fizeti ennek egy jó részét.
Bosznia-Hercegovina csatlakozni akar az Európai Unióhoz
Az olcsóbb foglalkoztatás számos európai céget vonz Bosznia-Hercegovinába, egyre többen nyitnak ott telephelyet. Jó utak nélkül azonban hosszú időbe telik, míg a termékek eljutnak az európai vásárlókhoz. Vagyis az autópályára mindenképpen nagy szükség van, de Bosznia-Hercegovina egyedül nem tud finanszírozni egy ilyen hatalmas projektet. Az EU 870 millió eurós támogatást nyújt, az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pedig olcsó kölcsönöket biztosít ehhez, egyenként egymilliárd eurót.
A közlekedési folyosó mentén ipari parkok sorjáznak majd. Ez munkahelyeket, növekedést és gazdasági jólétet jelent. Az autópálya tervezése évtizedek óta folyik, de eddig csak a fele épült meg. Most viszont felgyorsultak az események: mintegy 60 kilométernyi alagút, híd és útszakasz épül párhuzamosan.
Bosznia ma jobban áll, mint 20 évvel ezelőtt. Az ország az Európai Unió támogatásával reformokat indított el. Az infrastruktúra korszerűsödik, a versenyképesség is javul. De a vállalatok - mint például az NCMC, amely globális piacvezető a raktározáshoz szükséges állványzatok biztosításában - panaszkodnak a rossz közlekedési viszonyokra.
Nagy szükség volna jó utakra és sokkal több munkás kézre
Az NCMC szupermarket-láncok és globális élelmiszeripari vállalatok számára gyárt tárolóállványokat Ausztráliában, Amerikában és Európában. Mensur Pilav logisztikai menedzser üdvözli a transzeurópai közlekedési hálózat ottani bővítését. A régióban nagy hagyománya van a vas előállításának és feldolgozásának, mégis nehéz munkaerőt találni, mert nagyon sokan elvándoroltak nyugatra, ahol jóval többet keresnek, mint odahaza. A vállalat helyben 120 embert foglalkoztat, és további hegesztőket, gépészmérnököket és projektmenedzsereket keres. Jövőre 40 új alkalmazottat szeretnének felvenni.
„Cégünk száz százalékban exportra gyárt” - mondja Mensur Pilav ellátási lánc igazgató. - „Azt tervezzük, hogy a következő évben megduplázzuk a gyártósorunkat. Most évi 500 kamionnal dolgozunk, jövőre pedig legalább évi ezerrel tervezünk.”
A fémállványokat sokkal olcsóbb lenne vasúton szállítani, de Bosznia vasúthálózata elavult. Ha lenne elég tehervonat, a vállalat átállna arra. De mivel úgy néz ki, hogy az autópálya hamarabb megépül, mint ahogy a vasút korszerűsödik, a vállalat egyelőre marad a közúti szállításnál.
„Két alapvető kihívással szembesülünk” - mondja Mensur Pilav. - „Először is az átfutási idővel, mert rosszak az utak. A másik pedig az, hogy még nem vagyunk EU-tagok, ezért sok idő, mire kamionjaink átjutnak a horvát határon, amikor Európa felé tartanak. Ez nagy időveszteség.”
Armin Mević kamionsofőr is megerősíti ezt. Szeretné, ha mielőbb csatlakoznának az Európai Unióhoz. Már sok mindent megtapasztalt, különösen az EU külső határain. „Egyszer olyan zsúfolt volt a határállomás, hogy 24 órát kellett várnunk, hogy kijussunk Boszniából az Európai Unió felé. Az autópálya sokkal könnyebbé teszi majd a munkánkat. Örülök, hogy megépül, és végre összeköti legalább a legnagyobb bosznia-hercegovinai városokat.”
A helyiek nem értik, miért nem halad gyorsabban az építkezés
Az Euronews feltette ezt a kérdést Ferdinand Koenignek, aki az EU bosznia-hercegovinai küldöttségének kommunikációs vezetője. A szakember azt magyarázta, hogy egy uniós támogatás jóváhagyásától akár több mint két év is eltelhet, mire ratifikálják a helyi hatóságok. Az ottani közigazgatás hiányosságai miatt bizonyos eljárások tovább tartanak, mint kellene. De ahogy az ország egyre közelebb kerül az uniós tagsághoz, ezek a dolgok is javulni fognak. Nemcsak az infrastruktúra, hanem a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem is.
„A korrupció elleni küzdelem az egyik legfontosabb dolog, amit Bosznia-Hercegovinának meg kell szilárdítania, ha csatlakozni akar az Európai Unióhoz” - mondja Koenig. - „Ehhez hozzátartozik a bejelentők védelme és a korrupcióellenes jogszabályok, például a tavaly elfogadott összeférhetetlenségi törvény következetesebb végrehajtása is”.
Arra a kérdésre, hogy miért kell az európai adófizetők pénzén Bosznia-Hercegovinában infrastruktúrát építeni, miközben az ország nem EU-tag, Koenig azt feleli, hogy miután ezt a régiót integrálni akarja az EU az uniós közös piacba, prioritás az egész Nyugat-Balkán fejlesztése. Ez nemcsak annak a régiónak, hanem az egész kontinensnek érdeke, vagyis jó befektetés.
A "Vc Közlekedési Folyosó" nevű projektnek be kell fejeződnie 2030-ra, de ez sokak szerint irreális. Bosznia-Hercegovina ugyanis még mindig mélyen megosztott, úgyhogy kérdés, keresztül tud-e vinni egy ekkora vállalást a központi politikai akarat. De az biztos, hogy ha a bosnyákok, a horvátok és szerbek összefognak, képesek hidakat építeni egy jobb jövő felé, legyen ez akár egy autópálya, amely Európa felé vezet.