A közelmúltbeli grúziai és moldovai választások megmutatták, hogy a Kreml hogyan dolgozik az EU keleti terjeszkedésének ellensúlyozásán.
HIRDETÉS
A tagjelölt országok uniós taggá válásának előrehaladásáról szóló, szerdán Brüsszelben nyilvánosságra hozott éves értékelés szerint a reménybeli tagjelöltek egyike sem tett nagy lépéseket annak ellenére, hogy az európai blokk megújította elhatározását a blokk bővítése érdekében.
Tíz állam várakozik az Európai Unióhoz való csatlakozásra, közülük kilencet hivatalosan is tagjelöltként ismertek el.
Oroszország ukrajnai inváziója új lendületet adott annak a folyamatnak, hogy integrálják őket az európai közösségbe annak érdekében, hogy elkerüljék az úgynevezett "szürke zóna" kialakulását a keleti szárnyon.
"A feszült geopolitikai helyzet minden eddiginél kényszerítőbbé teszi, hogy befejezzük kontinensünk újraegyesítését, a demokrácia és a jogállamiság azonos értékei alapján" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai nyilatkozatában.
A közelmúltban két ilyen országban - Grúziában és Moldovában - tartott választások azonban rávilágítottak a Moszkva és Brüsszel közötti kötélhúzásra: ezek az erőfeszítések a tagjelölt államoknak a saját befolyási övezetükbe való bevonását célozzák.
A hétvégi grúziai parlamenti szavazáson a sokak által a Kremlhez közel állónak tartott, kormányzó Grúz Álom párt megerősítette hatalmát. Az EU gyors vizsgálatot sürgetett a választási szabálytalanságokról szóló, széles körben elterjedt jelentések miatt.
Tbiliszi uniós csatlakozási pályázatát már befagyasztották, mivel az EU szerint a Grúz Álom vezette kormány megsértette a demokratikus értékeket, és a közelmúltban két ellentmondásos törvényjavaslatot fogadott el. Ezekről Brüsszelben úgy vélik, hogy Moszkva elnyomó jogszabályai ihlették őket, és ellentétesek az uniós értékekkel.
Az EU felszólította a tbiliszi kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a törvényjavaslatokat, hogy az uniós csatlakozási pályázatot újra egyenesbe lehessen hozni.
Szerdán Josep Borrell, az EU vezető diplomatája "az Európai Unió felé vezető úton az újrafelvételhez vezető utat" ajánlotta fel, de csak akkor, ha Grúzia vezetése "egyértelmű politikai akaratot" mutat.
Szigorúan figyelmeztetett, hogy "egyszerűen nem lehet fenntartani a kapcsolatokat Oroszországgal, vagy megpróbálni a szokásos módon üzletelni, és elvárni, hogy az ország az Európai Unió része legyen", egyértelműen jelzést adva ezzel a tbiliszi kormánynak.
Tinatin Akhvlediani, a CEPS kutatóközpont munkatársa szerint Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök "kettős üzenete" - aki azt állítja, hogy elkötelezett az uniós tagság mellett, annak ellenére, hogy sokak szerint Moszkva felé közeledik - elkerülhetetlenül árt Grúzia uniós ambícióinak.
"Grúzia európai integrációja befagyott, és nem fog haladni, amíg a jelenlegi kormánypárt nem változtat taktikáján, és nem vonja vissza az összes antidemokratikus törvényt, és nem adja vissza az embereknek is a tisztességes választásokat" - mondta az Euronewsnak.
A felmérések szerint a grúzok mintegy 80%-a támogatja az uniós tagságot.
Harc Oroszország hibrid háborúja ellen
A hónap elején Moldova megszavazta, hogy az alkotmányában rögzítsék az uniós tagság célját, de csak rendkívül szűk, 50,38%-os szavazati aránnyal.
A kisinyovi kormány becslései szerint Oroszország összesen 100 millió eurót költött a választási folyamat aláásására, többek között összehangolt dezinformációs kampányok révén, amelyek célja a szavazás befolyásolása vagy elnyomása volt.
Moldova továbbra is "küzd az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújából eredő példátlan kihívásokkal, valamint az ország destabilizálására törekvő Oroszország és megbízottjai által indított hibrid akciók fokozódásával" - állapítja meg a Bizottság jelentése.
Ugyanakkor óva inti a moldáv kormányt az Oroszország hibrid hadviselésével szembeni keménykezű intézkedésektől.
"A (moldovai) hatóságok a nemzetközi normáknak megfelelően igyekeztek kiegyensúlyozott megközelítést találni a rosszindulatú beavatkozás elleni intézkedések, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása között" - állítja Brüsszel.
Az elnökválasztás vasárnap lesz, az EU-párti Maia Sandu elnökkel szemben a hagyományosan oroszbarát Szocialista Pártot képviselő Alekszandr Sztojanoglo áll.
Sandu győzelmét kulcsfontosságúnak tartják ahhoz, hogy az ország szilárdan az uniós tagság felé vezető úton maradjon, ahol a lakosság sokkal inkább polarizáltabbnak tűnik, mint Grúziában: a felmérések szerint a moldovaiak 60 százalék körüli arányban támogatják az uniós tagságot.
"Ez egy frontvonalbeli ország" - mondta Amanda Paul, az Európai Politikai Központ "Európa a világban" programjának vezetője az Euronewsnak. "Sok-sok éven keresztül az oroszok rosszindulatú tevékenységének címzettjei voltak".
"Mindenképpen rá kell tenni a lábunkat a gázpedálra, hogy az alapokkal, a fejezetek megnyitásával és a munka megkezdésével haladjunk előre" - tette hozzá, utalva Moldova csatlakozási kérelmének következő lépéseire.
Szerbia orosz flörtje
A Nyugat-Balkánon Oroszország befolyása is hátráltatja a jelöltek pályázatát.
Szerbiát, amelynek elnöke, Aleksandar Vučić következetesen elutasítja az Oroszországgal szembeni szankciókat, és a Kremllel való kapcsolatát szeretné melegen tartani, szerdán ismét figyelmeztették, amiért nem hajlandó igazodni az EU külpolitikájához, ami az uniós tagság egyik előfeltétele.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten lemondta a Miloš Vučević szerb miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat, miután az találkozott egy orosz miniszterrel.
"(Szerbia) magas szintű kapcsolatokat tart fenn az Oroszországi Föderációval, és fokozta kapcsolatait Kínával, ami kérdéseket vet fel Szerbia stratégiai irányultságával kapcsolatban" - áll a brüsszeli értékelésben.
Vučić a közelmúltban szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Pekinggel, amely az ország Kínába irányuló exportjának csaknem 95 százalékára vonatkozó vámokat törölte el a következő öt-tíz évben.
Szerbia Oroszországgal és Oroszországgal kapcsolatos ambivalens álláspontját azonban némileg tükrözi Magyarország politikája, ahol Orbán Viktor miniszterelnök Putyinnal ápol kapcsolatokat, és eltér az EU külpolitikai irányvonalától.
Arra a szerdai kérdésre, hogy Orbán Viktor megkövette-e az EU-t a szavazatok megmásításával vádolt grúz miniszterelnöknél tett látogatása után, Borrell azt mondta: "A megfigyelők nem nyilvánították a választásokat szabadnak és tisztességesnek".
"Nem mondták az ellenkezőjét, de azt sem mondták, hogy szabadok és tisztességesek" - tette hozzá. "Alkossanak saját ítéletet - az enyém biztosan különbözik (a magyar miniszterelnökétől)".