Az Európai Unió migrációs politikája, Ukrajna pénzügyi támogatása és a közel-keleti helyzet volt a csütörtöki, Brüsszelben tartott EU-csúcs három fő témája.
HIRDETÉS
A migráció olyan kihívás, amelyre, közös, európai választ kell adjunk: része hogy legyen az Európai Unió határainak jobb ellenőrzése és a hatékony visszaküldési politikák kidolgozása is - mondta a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben.
Az uniós csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján Charles Michel kiemelte: az Európai Uniónak meg kell erősítenie kapcsolatait szövetségeseivel, új partnerségeket kell kiépítenie a migráció származási és tranzitországaival, fel kell lépnie a szervezett bűnözéshez kapcsolódó embercsempészet ellen, és létre kell hoznia egy megfelelő rendszert a migráció legális útjainak kialakítására.
Charles Michel arról is beszélt, hogy az Európai Tanács az ukrajnai háborúval kapcsolatban ismét hangsúlyozta: támogatja az ENSZ Alapokmányának elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós békét.
A bevándorlás témakörében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta: az EU és tagállamai már a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásán dolgoznak.
"Mindazoknak, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni, csak 20 százalékát küldik vissza a származási országukba. Ennek az aránynak javulnia kell, ezért és hamarosan egy új jogalkotási javaslatot fogunk benyújtani erre vonatkozóan" - jelentette be.
Az EU-n kívüli menekültügyi központok létrehozásával kapcsolatban von der Leyen azt mondta, ezek kialakításában együttműködnek a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával.
Az EU-csúcs fontosabb kijelentései Ukrajnáról
A tagállamok támogatták, hogy az EU a G7-partnerekkel együtt eleget tegyen a júniusban vállalt kötelezettségüknek, és az év végéig körülbelül 45 milliárd euró hitelgaranciát biztosítanak Ukrajna katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteinek támogatására. A tagállami vezetők hangsúlyozták: mivel Ukrajna energiainfrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a télre való felkészülést célzó erőfeszítések sürgős figyelmet igényelnek - jelentette ki az Európai Tanács elnöke
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy az EU Ukrajnának nyújtott folytatódó támogatása magában foglalja a katonai felszerelések szállítását, az energiatámogatást, továbbá az unió a G7-csoport ígéretének részeként egy 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsön nyújtásán dolgozik, amelyet a zárolt orosz pénzeszközökből származó bevételekből fognak fizetni.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban elmondta: az ország hatalmas lépést tett előre a reformfeltételek megvalósítása terén, amelynek köszönhetően már több mint 12 milliárd eurót kapott az EU-tól, és várhatóan még az év vége előtt újabb részletet folyósítanak számára.
A közel-keleti helyzet is fókuszban volt
Az uniós csúcstalálkozón Charles Michel kijelentette: az Európai Unió egésze egyetért abban, hogy a gázai helyzet tarthatatlan. A tagállami vezetők támogatják Libanon egységét és önállóságát, és elítélik az ENSZ libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokat.
Ugyanakkor Irán katonai fellépésére a régiót destabilizáló veszélyként tekintenek, és támogatják Izraelt, elismerve jogát a létezéshez, valamint azon jogát, hogy a nemzetközi jog szerint megvédje önmagát - tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is rendkívüli aggodalmának adott hangot a közel-keleti térségben kialakult helyzet miatt.
A tagállamok vezetői továbbra is azonnali tűzszünetre szólítottak fel Gázában és Libanonban, továbbá a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására. Jahja esz-Szinvár Hamász-vezető csütörtökön bejelentett halála minden bizonnyal jelentősen meggyengíti a terrorszervezete - mondta Ursula von der Leyen.
Véleménye szerint a tartós béke a térségben csak egy stabil, erős és megreformált Palesztin Hatóság közreműködésével érhető el.
"Elfogadtunk egy 400 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot és a célunk, hogy a hatóság költségvetése 2026-ra stabilizálódjon" - fogalmazott.
Scholz: nem törhet ki háború a NATO és Oroszország között
Németország Ukrajna iránti elkötelezettsége, valamint az illegális bevándorlás visszaszorítása mellett állt ki Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján, aki Németországot Ukrajna legnagyobb európai támogatójának nevezte. Figyelmeztetett azonban: nem szabad, hogy az ukrajnai háború egy Oroszország és NATO közötti háborúvá váljon.
Az izraeli-palesztin helyzettel kapcsolatban leszögezte: a tanácsban egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy csak a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása hozhat tartós békét a térségbe.
A csúcstalálkozót követően sajtótájékoztatót tartott Emmanuel Macron francia elnök is, aki másokhoz hasonlóan kitért a közel-keleti helyzetre is. Kulcsfontosságúnak nevezve Libanon szuverenitását. Hangsúlyozta azonban Irán és a Hezbollah libanoni síita milícia felelősségét is Izrael libanoni területen végrehajtott műveleteiben.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök közölte: a migráció továbbra is fontos lesz Spanyolország gazdasága, illetve öregedő népessége szempontjából. Elmondta: a csúcstalálkozón bírálta az EU területén kívül, az elutasított menedékkérők számára létesíteni tervezett, úgynevezett visszaküldési központok tervét. A spanyol kormányfő szerint "ez nemhogy nem oldja meg a problémákat, de újakat teremt".
Kedvezően nyilatkozott viszont ezen központokról Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, rámutatva arra, hogy az EU migrációs politikája az utóbbi években megváltozott, és közeledett a görög állásponthoz.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén az EU migrációs politikájának változását sürgette, és a külső határvédelem fontosságát hangsúlyozta.