Nagy különbségek vannak az uniós tagállamok között a művi terhességmegszakítás szabályozását illetően. Máltán és Lengyelországban szinte teljes a tiltás, Magyarország pedig a középmezőnyben van azzal, hogy a terhesség tizenkettedik hetéig engedélyezi az abortuszt.
HIRDETÉS
Évente több mint háromszáz belga nő utazik Hollandiába azért, hogy abortuszt hajtsanak végre rajta. Hollandiában a terhesség huszonnengyedik hetéig engedélyezett a művi terhességmegszakítás, Belgiumban viszont csak a tizenkettedikig, és a döntés meghozatala után egy hatnapos várakozási periódust is előírnak a törvények. Az abortuszpárti civil szervezetek szerint a rendszer elavult.
„Mi megálltunk a terhesség tizenkettedik heténél. De sajnos vannak emberek, akik átlépik ezt a határt, és nem azért, mert halogatni akarják a döntést. És aztán ott van ez az önkényes szabály, a gondolkodási idő. Annak a nőnek, aki ma kéri az abortuszt, hat napot kell várnia arra, hogy elvégezzék rajta. Miközben lehet, hogy két hétig gondolkodott a döntés előtt, míg mások a reggeli terhességi tesztjük után egyből kapcsolatba lépnek velünk. Mi csak rugalmasságot kérünk, hogy minden élethelyzethez alkalmazkodni tudjunk" - mondta a namuri családtervezési központ koordinátorra, Frédéric Brichau."
Sokféle abortuszszabályozás létezik Európában
Az uniós tagállamok eltérően szabályozzák a művi terhességmegszakítást. Az országok több mint felében, így Magyarországon is a tizenkét hét a határvonal, de Portugáliában csak tíz hétig legális az abortusz, Máltán és Lengyelországban pedig kizárólag különleges esetekben engedik meg a törvények, például akkor, ha az édesanya életét veszélyezteti a terhesség.
„Azokban az országokban, ahol szigorúbb jogszabályok vannak érvényben, magasabb az abortuszok aránya, mint ahol csak valamilyen időkorlát van, és biztosított az abortuszhoz való szabad, ingyenes és biztonságos hozzáférés. Azok a nők, akik különböző körülmények miatt úgy döntenek, hogy elvetetik a magzatukat, meg fogják tenni, mert ezt tették a történelem során mindig, a világ minden táján" - magyarázta a női jogokkal és a nemi egyenlőséggel foglalkozó EP-bizottság vezetője, Lina Gálvez.
Az Európai Parlament megszavazta, hogy az abortuszhoz való jog kerüljön bele az EU alapjogi chartájába, de a testület döntése nem kötelező érvényű. Az egészségügyi kérdésekben továbbra is a tagállamok kezében vannak a hatáskörök, az EU semelyik országnak nem tudja megmondani, hogy hogyan szabályozza az abortuszhoz való jogot.