A holland De Correspondent oknyomozása az ellentmondásos olasz–albán migrációs megállapodásról - amelyet az EU-n kívüli kitoloncoló központok mintájának tekintenek -, elnyerte a Daphne Caruana Galizia-díjat.
Az Olaszország által Albániában létrehozott, vitatott migránsközpontokban tapasztalt emberi jogi jogsértéseket feltáró oknyomozó riport nyerte el az Európai Parlament Daphne Caruana Galizia újságírói díját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nyomozás, amelyet a holland De Correspondent közölt 2026 januárjában, két, Shëngjinben és Gjadërben működő központot vizsgált. Ezeket a tengeren kimentett menedékkérők elhelyezésére hozták létre arra az időre, amíg az olasz hatóságok elbírálják kérelmeiket.
A riport címe (forrás: angol) „Cuffed, caged, cast away: this is Europe’s »innovative solution« for unwanted migrants”. A cikk megkérdőjelezi a 2024-ben megnyitott központok jogszerűségét, amelyek időközben az európai migrációs politika mintájává váltak, miközben több ország is arra törekszik, hogy az EU-n kívül hozzon létre migránsok számára visszaküldési központokat.
A többszöri jogi kudarcot követően Giorgia Meloni kormánya 2025 márciusában új rendeltetést adott a központoknak: az Olaszországban már jelen lévő, jogellenesen tartózkodó migránsokat tartóztatják fel itt, mielőtt visszatoloncolnák őket származási országukba.
A riport részletesen feltárta az alapvető jogok és az európai jog megsértését a migránsokkal való bánásmódban és a központokba történő átszállításuk során, és figyelmeztetést fogalmazott meg az EU új migrációs politikájával kapcsolatban.
Elutasított hozzáférés, figyelmen kívül hagyott közérdekű adatigénylések
Öt uniós ország tervezi, hogy 2027-ig hasonló visszaküldési központokat hoz létre Afrikában, miután elfogadták azt a vitatott uniós jogszabályt, amely jogi keretet teremt az ilyen megállapodások számára, és lehetővé teszi, hogy jogellenesen tartózkodó migránsokat olyan országokba szállítsanak át, amelyekhez semmilyen kapcsolatuk nincs.
„A megállapodás tankönyvi példája annak, miként lehet leépíteni az emberi jogokat, aláásni az európai jogállamiságot és normalizálni a szélsőjobboldali nézeteket a migrációról” – áll a díjnyertes riportban.
Maite Vermeulen és Giacomo Zandonini, a 2026 januárjában megjelent riport szerzői azt is becslik, hogy az első két évben mintegy 259 millió eurót költöttek a létesítményekre, ez idő alatt 256 embert tartottak fogva – ami személyenként nagyjából 1 millió eurónak felel meg.
„Ez inkább egy nagy PR-akció, mint olyan politika, amely valóban felgyorsítaná a visszatéréseket [a migránsok hazaküldését]” – mondta Vermeulen az Euronewsnak, rámutatva, hogy az olasz megközelítés sem olcsóbb, sem hatékonyabb, és nem riasztja el a jogellenesen érkezőket.
Úgy érvelt, hogy más uniós országok nem tudnák úgy átvenni az olasz modellt, hogy ne sértsék meg az emberi jogokat. „Ez csak egy történet, amelyet azért mesélünk magunknak, hogy a [visszaküldési központok] elfogadhatónak vagy lenyelhetőnek tűnjenek” – tette hozzá az Euronewsnak.
Az oknyomozás a megállapodás részleteit elfedő „füstfüggönyt” is bírálja. Az újságíróknak megtagadták a belépést, a közérdekű adatigénylésekre gyakran nem érkezett válasz, a központok dolgozói szigorú titoktartási szerződéseket írtak alá, a szerződéseket pedig nem hozták nyilvánosságra.
A díj zsűrije az uniós tagállamokból érkező újságírókból áll.