Az ukrán fél a kijevi találkozótól azt remélte, hogy engedélyt kap a nyugati, nagy hatóságú fegyverek használatára Oroszország területén belül, de erről nem szólt a találkozó utáni bejelentés.
Több mint 700 millió dolláros, újabb, Ukrajnának szánt támogatást jelentett be az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken ezt azután jelentette be, hogy brit kollégájával, David Lammy-vel együtt Kijevben tárgyalt szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
„Bejelentjük, hogy 325 millió dollárnyi újabb támogatást nyújtunk Ukrajna energia- és elektromos hálózatának helyreállítására, és a következő hetekben, amikor az energiaügyi koordinációs csoport ülésén találkozunk, további támogatást fogunk kérni a G7-országoktól. Emellett ma 290 millió dolláros újabb humanitárius támogatást is bejelentek, hogy segítsünk életfontosságú szolgáltatásokat, például biztonságos ivóvizet, élelmiszert, menedéket és gyógyszereket biztosítani a Putyin háborúja miatt elüldözött emberek millióinak Ukrajnában és a régióban. És végül bejelentjük, hogy 102 millió dollárral több pénzt biztosítunk a humanitárius aknamentesítésre," közölte Antony Blinken.
David Lammy brit külügyminiszter megjegyezte, hogy Nagy-Britannia évente csaknem 3,9 milliárd dollárt különít el Ukrajna megsegítésére.
Az ukrán kormány abban bízott, hogy engedélyt kap szövetségeseitől a nagy hatótávolságú fegyverek használatára Oroszországon belül, ám ezt végül nem jelentették be Kijevben. Azt viszont elítélték, hogy állítólag Irán ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak a háborúhoz.
Zelenszkij: A béke csak a Krím visszaszerzésével teljes
Ugyancsak szerdán maximális támogatást kért az ukrán elnök a Krími Platform csúcstalálkozójának résztvevőitől a 2014-ben annektált terület visszaszerzéséhez. Az ukrán elnök emlékeztette a vezetőket, hogy a háború a Krím megszállásával kezdődött, és hogy annak szabadsága elengedhetetlen a tartós békéhez Ukrajnában.
„A Krími Platformnak, minden diplomáciai erőfeszítésünknek, népünk, katonáink ellenállásának köszönhetően teljesen világossá fogjuk tenni, hogy Oroszországot arra kényszerítjük, nézzen szembe a valósággal, nevezetesen a nemzetközi joggal, a globális szolidaritás erejével, és azzal, hogy Ukrajnának a teljes igazságot kell helyreállítania, és végül tartós békét kell teremtenie egész földünk számára," fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
A csúcstalálkozót az ukrán elnök 2021-ben kezdeményezte, és a 2014 óta orosz megszállás alatt álló Krím félsziget visszaszerzésére irányuló erőfeszítésekre összpontosít. Zelenszkij hangsúlyozza, hogy Ukrajna nem fogja elcserélni a földjét, és nem fogja elhagyni a népét.
A csúcstalálkozó alkalmával az ukrán államfő Kijevben emlékművet avatott az 1944-ben deportált krími tatárok emlékére.