A kemény baloldali 'Engedetlen Franciaország" párt vezetői demokrácia elleni intézményes puccsal vádolják Emmanuel Macron elnököt, amiért nem volt hajlandó baloldali miniszterelnököt kinevezni.
HIRDETÉSA párizsi olimpia idejére kért politikai tűzszünet lejártával ismét politikai nyomás nehezedik Emmanuel Macron francia elnökre.
Közleményében a legkeményebb baloldali párt jogi lépésekkel fenyegette meg Macront, ha a következő napokban nem nevez ki miniszterelnököt a baloldali koalíció tagjai közül, vagyis az Új Népfrontból (NFP), amely megnyerte a soronkívüli parlamenti választásokat, de meglepetésre nem ért el kormányzó többséget a Nemzetgyűlésben. Ehhez 289 mandátumra lett volna szüksége.
„Ünnepélyes figyelmeztetésként írjuk ezt a nyílt levelet” - közlik az aláírók, akik között megtalálható az LFI engesztelhetetlen vezetője, Jean-Luc Mélenchon is.
Az alkotmány 68. cikke lehetővé teszi a francia parlament számára, hogy az elnököt„a mandátum gyakorlásával nyilvánvalóan összeférhetetlen feladatainak elmulasztása miatt” menessze. (Az eljárás nagyjából hasonló az Egyesült Államokban ismert impeachment leváltási rendjéhez.)
Az Új Népfront azt állítja, hogy a leendő miniszterelnöknek a soraiból kell kikerülnie, bár erre nézve nincs alkotmányos előírás.
A hosszas és feszült júliusi tárgyalások után az NFP végül beleegyezett abba, hogy Lucie Castets köztisztviselőt jelöljék a leendő miniszterelnöknek. Őt a közvélemény alig ismeri.
A 37 éves közgazdász nő a La Tribune lapnak nyilatkozva erősen bírálta a kormányzó elnöklő centrista kabinet fiskális döntéseit. „Gyakran mondják, hogy a baloldal nem tartja be az ígéreteit, és a jobboldal fegyelmezettebb” – mondta Castets. „De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a korábbi többség 40-50 milliárd euróval rontotta az éves bevételt 2017 óta, és a jelentős kiadásokat az eredmény garantálása nélkül hajtották végre”.
A vádemelési eljárás aligha járhat sikerrel
Macron pénteken találkozik a különböző politikai pártok vezetőivel, hogy megoldást találjon a jelenlegi politikai patthelyzetre.
A francia elnök, akinek jogában áll kinevezni a kormányfőt, beleegyezett, hogy Lucie Castets jelen legyen a megbeszéléseken, de - legalábbis eddig - elzárkózott attól, hogy megnevezze kormányfőként is. Több vélemény szerint hiába grillezi a szélsőbal, Macron egyelőre vállalja a kockázatot és hivatalban tartja Gabriel Attal jelenlegi miniszterelnököt.
Az LFI vádemeléssel való fenyegetése valószínűleg nem járna sikerrel, mégpedig a baloldali blokk erős belső megosztottsága miatt. A koalícióban részt vevő Szocialista Párt elutasította a vádemelési eljárásban való részvételt, és Olivier Faure pártelnök világossá tette, hogy a beadvány csak a benyújtóit kötelezi, de a választási szövetség más tagjait nem.
A vádemeléshez kétharmados támogatásra volna szükség mind a nemzetgyűlésben, mind a szenátusban, amit jószerivel lehetetlen elérni.
Lucie Castest mellett több más név is felmerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként, köztük a jobboldali Michel Barnier volt Brexit-tárgyaló, Xavier Bertrand volt jobboldali miniszter és Bernard Cazeneuve korábbi szocialista miniszterelnök.