A felvonulás szervezői szerint a turisták ellenőrizetlen száma a bérek csökkenését, az életminőség romlását és a lakásárak emelkedését okozza.
HIRDETÉS
Több ezren tüntettek Mallorcán a tömeges turizmus negatív hatásai ellen. A felvonulás szervezői szerint a turisták ellenőrizetlen száma a bérek csökkenéséhez, az életminőség romlásához, zajhoz és a lakásárak emelkedéséhez vezet, mind a bérelhető, mind a megvásárolható lakások esetében.
"Itt az ideje, hogy azt mondjuk, elég volt. Konkrét intézkedéseket akarunk az érkező turisták számának korlátozására és csökkentésére, valamint a helyi lakosság jólétének javítására" - mondta Pere Joan Feminia, a gyűlést szervező "Kevesebb turizmus, több élet" platform szóvivője.
A tüntetők a "Váltsunk irányt - szabjunk határt a turizmusnak" szlogen alatt vonultak fel, a megmozduláshoz 110 másik civil szervezet is csatlakozott.
"Amióta itt élünk, látjuk, hogy a turizmus milyen ütemben növekszik, méghozzá ellenőrizetlenül és fenntarthatatlanul" - mondta az egyik tüntető.
Az idegenforgalmi szezon közepén tartott tüntetés célja, hogy "fordulópontot jelentsen, az asztalra csapjon, és mind a négy szigeten, nem csak Mallorcán, akciók és mozgósítások kezdetét jelentse" - magyarázták a szervezők.
Tavaly a repülőtéri hatóság, az AENA szerint csak júliusban a palmai repülőtéren az induló és érkező utasok száma 5,9%-kal nőtt a 2022-es év azonos hónapjához képest, és 4,3 millió ember fordult meg a repülőtéren. Ez azt jelenti, hogy Palma de Mallorca volt a harmadik legnépszerűbb nyári úti cél Spanyolországban, Madrid és Barcelona mögött.
Barcelonában is tüntettek
A hónap elején több ezer barcelonai lakos is tiltakozott a tömeges turizmus hatásai ellen. Több mint 140 szervezet mintegy 3000 tagja vonult az utcára, vízzel locsolták le a turistákat, és azt kiabálták, hogy "a turisták menjenek haza". A szállodák és éttermek bejáratait jelképesen lezárták.
A tüntetők intézkedéseket követeltek a nyári szezon előtt, amely a szakértők szerint új rekordokat fog dönteni a városban és máshol Katalóniában. Barcelona Spanyolország leglátogatottabb városa, évente 12 millió embert fogad, akik közül sokan sétahajókon érkeznek.
A látogatók növekvő száma nyomást gyakorol az egészségügyi szolgáltatásokra, a hulladékgazdálkodásra, a vízellátásra és a lakhatásra, ami a lakosok rovására megy - állítják. A szálloda- és lakásépítések növekedése szerintük veszélyezteti a történelmi helyszíneket, a biológiai sokféleséget és a természeti erőforrásokat.
A városi tanács nemrégiben megszavazta, hogy októbertől személyenként 4 euróra emeljék az idegenforgalmi adót.
"Szociális és környezeti összeomlás"
A Spanyolországban tapasztalható "túlzott turizmus" egyik legégetőbb hatása a lakhatás hiánya és a lakbérek emelkedése. A málagaiak az év elején azzal fejezték ki csalódottságukat, hogy a város központját matricákkal ragasztották tele, amelyeken az áll, hogy mit gondolnak a látogatókról.
A Costa del Sol partján fekvő város már régóta népszerű célpont a külföldi látogatók körében, köszönhetően a napsütéses éghajlatnak és a viszonylag alacsony megélhetési költségeknek. Most azonban, hogy a digitális nomádok is egyre nagyobb számban érkeznek, a lakhatási helyzet kritikussá vált.
Ez a helyzet az egész országban, ahol a főbérlők kilakoltatták a hosszú távú lakókat a turisták kedvéért, vagy felhajtották a bérleti díjakat, amiket csak a jól kereső digitális nomádok engedhetnek meg maguknak. Spanyolországban Ibizától Malagán át Menorcaig tiltakozások zajlottak a "túlzott turizmus" ellen.
A Kanári-szigeteken is hasonlóan drasztikus a helyzet. Az aktivisták szerint a szigetcsoporton évente nyaraló több mint 10 millió külföldi látogató tönkreteszi az ottani életet. A helyiek állítólag már autókban és barlangokban alszanak az egekbe szökő ingatlanárak miatt.
Egy helyi szervezet szerint a szigetek "szociális és környezeti szempontból összeomlanak" a nyomás alatt.
A turizmus azonban nagy üzlet Spanyolország számára. Az Exceltur turisztikai lobbicsoport szerint az idegenforgalom tavaly a spanyol gazdaság reálnövekedésének 71%-át adta, a BBVA bank szerint pedig a nem rezidensek fogyasztása a 2023-as spanyolországi 2,5%-os növekedés közel egyharmadát teszi ki. Sok spanyol azonban azt mondja, hogy nem élvezik ennek az előnyeit.
Beleköpnek a turisták sörébe
A tömeges turizmus persze nem csak a Baleár-szigetekre korlátozódik. Számos európai ország bevezette az idegenforgalmi adókat, köztük Velence, amely megtiltotta a sétahajóknak, hogy behajózzanak a veszélyeztetett csatornarendszerébe.
Amszterdamban a hatóságok és a helyiek egyaránt hónapok óta próbálják távol tartani a - főként brit - részeg turistákat. Athénban pedig a polgármester bejelentette, hogy turisztikai kapacitástanulmányt készítenek a város határainak meghatározására, valamint adatok gyűjtésére a rövid távú bérbeadásokról és a szállodákról.
Bár úgy tűnik, a probléma globális, Spanyolország áll a küzdelem élén. Tavaly Barcelonában a következő graffiti volt látható: "Beleköpünk a sörödbe. Egészségünkre!"