Fél évszázad után is nagyon távol van egymástól a török és a görög fél álláspontja Ciprussal kapcsolatban. A török elnök az évfordulón kétállami megoldást szorgalmazott, a sziget görög elnöke eközben az ENSZ újraegyesítési tervét sürgeti.
HIRDETÉS
Elutasította a Ciprus újraegyesítéséről szóló ENSZ-tervet a török elnök. Recep Tayyip Erdoğan a sziget török megszállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett eseményen megerősítette, hogy csakis a kétállami békemegállapodást támogatja.
A szigetet etnikai alapon kettészakító török invázió 50. évfordulója alkalmából északon tartott rendezvényen Erdoğan kizárta az Annan-terv alapján folytatott tárgyalások folytatását, amely a két államból álló Ciprusi Egyesült Köztársaság létrehozását javasolja.
Ezt a tervet 2004-ben népszavazásra bocsátották, és az északi ciprusi törökök 65%-a jóváhagyta, a déli ciprusi görögök több mint 75%-a azonban elutasította a sziget javasolt felosztását.
Bár Erdoğan már korábban is elutasította az ENSZ föderációs tervét, Görögország és a ciprusi görögök azt remélték, hogy enyhíteni fog az álláspontján.
"Nem lehet kétszer ugyanabban a vízben fürödni. Nem jutsz sehova, ha figyelmen kívül hagyod a tényeket a szigeten. Úgy gondoljuk, hogy Cipruson nem lehetséges a föderális megoldás," mondta Erdoğan.
Megjegyzései tovább nehezíthetik Antonio Guterres ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit, hogy mindkét fél visszatérjen a tárgyalóasztalhoz.
A török vezetés szerint a 2017-ben megrekedt tárgyalási folyamatok azért fulladtak kudarcba, mert a ciprusi görögök mentalitása "rámenős és uralkodó."
"A görög fél továbbra is ragaszkodik egy olyan megoldáshoz, föderális megoldás néven, amelyben a ciprusi törökök kisebbségi helyzetbe kerülnek, és Ciprust az Európai Unión belüli egységes struktúrává alakítják. Ennek a megoldásnak az a célja, hogy lerombolja államunkat és szuverenitásunkat, követelve Törökország garanciavállaló és beavatkozási jogának megszüntetését, valamint a török katonák kivonását Ciprusról. Ezért nem fogadhatjuk el ezeket a célokat," fogalmazott Ersin Tatar, az Észak-Ciprusi Török Köztársaságnak önkényesen kikiáltott terület elnöke.
Eközben az ENSZ által őrzött ütközőzóna túloldalán Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök azt mondta, hogy pozitív üzeneteket kapott az ENSZ-től a ciprusi probléma megoldására vonatkozóan, de szemrehányást tett Ankarának azért, amit "a ciprusi nép emberi jogainak megsértésének" nevezett.
"Ha Törökország valóban azt szeretné, hogy a térségben a biztonság és a stabilitás feltételei érvényesüljenek, ha Törökország valóban közelebb szeretne kerülni az EU-hoz, ami Törökország számára is előnyös, ha Törökország részt kíván venni a térség államainak a regionális stabilitás és biztonság érdekében tett erőfeszítéseiben, akkor Törökország nagyon jól ismeri az ehhez vezető utat," mondta.
A török invázió évfordulója a határ mindkét oldalán jelentősen eltér egymástól. A török ellenőrzés alatt álló északon ünnepi alkalom azok számára, akik az inváziót a görög nyelvű többség uralma alóli megmenekülésnek tekintik.
Délen azonban a nap hajnalban a légvédelmi szirénák üvöltésével kezdődik, és ünnepélyesen megemlékeznek arról, amire a ciprusi görögök katasztrófaként tekintenek, amelyben több ezren meghaltak vagy eltűntek, és a ciprusi görög lakosság negyedét kitelepítették.
Ciprus 1974 óta megosztott, amikor a Görögországhoz csatlakozni kívánó görög katonai junta puccsára válaszul török csapatok megszállták a szigetet, és megdöntötték a törvényes ciprusi kormányt. Törökország mintegy 35 000 katonát állomásoztat Észak-Cipruson.
Az északi rész, ahol többségében ciprusi törökök és török telepesek élnek, 1983-ban önhatalmúlag kikiáltotta az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amelyet csak Törökország ismer el.
Ciprus 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és az EU az egész szigetet uniós területnek tekinti, így a ciprusi törökök is uniós polgároknak tekinthetők.