NewsletterHírlevélEventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Tudatos lépés lehetett a gyerekkórház elleni orosz támadás a biztonságpolitikai szakértő szerint

Mentési munkálatok a kijevi gyerekkórháznál, amelyet 2024. július 8-án ért találat
Mentési munkálatok a kijevi gyerekkórháznál, amelyet 2024. július 8-án ért találat Szerzői jogok Evgeniy Maloletka/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Evgeniy Maloletka/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: Shona Murray
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Ed Arnold szerint az oroszok a brutális támadással akartak bekerülni a hírfolyamba, hogy megmutassák, így nézhet ki az eszkaláció a saját országukban is a NATO-tagállamoknak.

HIRDETÉS

A NATO-tagok szerint szövetségük csak akkor marad fenn, ha Oroszországot legyőzik az Ukrajna elleni háborújában. A 32 ország egy sor új ígéretet jelentett be Kijevnek, miközben Oroszország továbbra is civil területeket támad, a hét elején egy gyermekkórházat vett célba. Az ígéretek között szerepel öt új Patriot légvédelmi rendszer, valamint az Egyesült Államok, Hollandia és Dánia közös bejelentése, miszerint az első F-16-os vadászgépek idén nyárra ukrán katonai pilóták kezébe kerülnek.

Ed Arnold biztonságpolitikai szakértő a NATO-csúcstalálkozó apropóján adott interjút az Euronewsnak Washingtonban. “Úgy gondolom, hogy a Patriot-rendszerek nagyon fontosak, mivel képesek elfogni a hiperszonikus rakétákat, amelyek a legnagyobb károkat okozzák az ukrán civil és nemzeti infrastruktúrában. De itt nem csak az indítórakéták számítanak, hanem az elfogórakéták és a lőszerek száma is. Erre folyamatos igény lesz az ukránok részéről. Ami az F-16-osokat illeti, ezek rendkívül értékesek lesznek az ukránok számára, de nem fogják megváltoztatni a játékszabályokat. Önmagukban nem fogják lehetővé tenni, hogy Ukrajna a közeljövőben sok területet visszaszerezzen,” fogalmazott a Royal United Services Institute európai biztonsággal foglalkozó tudományos főmunkatársa.

“Borzalmas képeket láttunk, például kórházak elleni támadásokról. Hol tart a keleti harcvonal? Ugyanolyan szörnyű a helyzet, mint néhány hónapja?” tette fel a kérdést az Euronews tudósítója.

“Először a légicsapásról: szerintem a Kreml részéről tudatos politika volt, hogy hétfőn, a csúcstalálkozót megelőzően csapást mérjen, hogy megpróbáljon bekerülni a hírfolyamba, és megmutassa Európában azoknak, akik félénkebbek voltak Ukrajnával és az ukrán tagsággal, valamint a NATO nagyobb szerepével kapcsolatban a háborúban. Ezzel azt mondják, így nézhet ki az eszkaláció a saját országaikban. Úgy gondolom, hogy ez valószínűleg visszafelé sült el abban az értelemben, hogy végül Patriot és más légvédelmi rendszereket biztosítottak, és a NATO ténylegesen kiállt és közölte, hogy ez egyáltalán nem elfogadható, ha megadják nekik a lőszert és a képességeket, akkor ők több mint boldogan tartják a frontot. Boldogan vállalnak nagy veszteségeket. De az oroszok többet is elviselnek. Az elmúlt hat hétben úgy tűnik, hogy körülbelül 1200 orosz halt meg, esett el, vagy sebesült meg a harcmezőn. Ez napi egy harccsoport, de még mindig támadásban vannak. Ez csak azt mutatja, hogy milyen nehéz a helyzet a terepen jelenleg,” mondta a szakértő.

"A csúcstalálkozó egyik célja az volt, hogy a NATO katonai támogatását állandóvá tegye vagy intézményesítse Ukrajna számára, hogy a jövőben az ukrán hadsereg megbízható fegyverekkel és légvédelmi rendszerekkel rendelkezzen, és hogy katonái megfelelő kiképzést kapjanak. A másik ok azonban az, hogy ha Donald Trump végül visszakerül a Fehér Házba, nehezebben fogja tudni megszüntetni vagy visszafordítani Ukrajna útját a NATO-ba," összegzett az Euronews tudósítója, Shona Murray.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Partizánakciók akadályozzák Oroszországot az Ukrajna elleni háború folytatásában

Tüntetnek Franciaországban Michel Barnier kinevezése ellen

Orosz-ukrán háború: intenzív támadások mindkét oldalon