A NATO-szövetségesek között nő az egyetértés abban, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatása szükségtelen volt, mert nem ismerte el, hogy Moszkva az agresszor, és hogy az ukránok Putyin tettei miatt szenvednek.
A nemzetközi sajtó után a Washingtonban tárgyaló NATO-szövetségesek is bírálják Orbán Viktor magyar miniszterelnök Moszkva felé tett közeledését, mert szerintük az nem volt hasznos, és nem is segíti elő a béke ügyét.
Ivo H. Daalder (aki 2009 és 2013 között szolgált az USA NATO-nagyköveteként) szerint Orbánnak nincs elég befolyása ahhoz, hogy akár bomlasztó, akár építő legyen. "Túl jelentéktelen és túl kicsi ahhoz, hogy hatással legyen a nyugati biztonságra" - nyilatkozta a diplomata az Euronewsnak.
Daalder jelenleg a Chicagói Globális Ügyek Tanácsának vezérigazgatója, a washingtoni NATO-csúcs margóján beszélt, ahol a partnerek az atlanti szövetség 75 éves fennállásának megünneplésére gyűltek össze.
Véleményéhez csatlakozik Michael Carpenter, a Nemzetbiztonsági Tanács Európáért különleges tanácsadója. "Nem tartjuk ezt hasznosnak, és nem látjuk, hogy előremozdítja a békefolyamatot, viszont bizonyosan nem segíti Ukrajnát" - mondta újságíróknak a szakértő, aki hozzátette, hogy a küldetésnek elnevezett találkozó nem volt összehangolt. "Előre tudtuk, hogy nem lesz sikeres, mert Putyin nem békét akar, hanem teljes ellenőrzésre tör Ukrajna felett".
"Putyin bebizonyította ezt neki és mindannyiunknak a kijevi gyermekkórház elleni borzalmas támadással" - mondta az Euronewsnak egy ukrán forrás.
Az új "holland fickó", a frissen hivatalba lépő Dick Schoof miniszterelnök első NATO-csúcstalálkozója előtt azt mondta, hogy Orbán Viktornak "nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében beszéljen Putyinnal". Ugyanezt fogalmazta meg a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár is, aki szerint Orbán "semmilyen módon" nem képviseli a szövetséget.
Össze kell hangolni a kollektív biztonság és a nemzeti szuverenitás igényeit
Daalder nagykövet szerint a szélsőjobboldali pártok térnyerése aggasztó a NATO és más nemzetközi intézmények egységére és bizalmi rendszerére nézve. "Jelenleg a szélsőjobboldal felé kezd fújni a szél, amit látunk Európa-szerte, sőt az Egyesült Államokban is" - tette hozzá.
Még nincs szó végveszélyről vagy alapvető fordulatról, de a jelenségre és a folyamatokra figyelni kell. Főként azért, mert a szélsőjobboldal nemcsak tekintélyelvű, hanem jóval nacionalistább is, ami viszont ellentétes a kollektív biztonság ígéretével.
"Mindez egy olyan világban zajlik, ahol az Európai Unió a szuverenitás megosztásáról szól, a NATO pedig a kollektív biztonság eszméjéről, vagyis arról, hogy a szomszéd biztonsága létfontosságú a saját biztonságunk szempontjából is" - mondta. Ezeket az alapvető szempontokat újra kell hangolni, és nézete szerint a szuverenitás leple alatt nem lehet kitáncolni a közös felelősség kötelméből.
Oroszországot le kell győzni, de ehhez a fegyverzet nem elég
Daalder szerint mind Ukrajnának, mind a NATO-nak többet kell tennie annak érdekében, hogy növelje Oroszország legyőzésének lehetőségét, beleértve a fiatalabb férfiak és nők mozgósítását, hogy harcoljanak az ukrán erőkben.
Emlékeztet arra, hogy ezt a háborút jelenleg 40 évesek vívják, ami a történelemben ritkán fordult elő. (Megjegyzés: a második világháborúban a szövetségesek katonáinak átlagéletkora 23 év volt, de még a német oldalon is 32 év alatt maradt, leszámítva a konfliktus záró szakaszát, amikor 40 fölé emelkedett.) "Szükség van a 18 évesekre, 20 évesekre és 21 évesekre, akikre a világ többi részén is minden hadsereg támaszkodik" - mondja a diplomata.
Egyben kritikusan nyilatkozott az Euronewsnak arról, hogy a szövetségeseknek ezen a történelmi és ambíciózus találkozón sokkal szilárdabb hangot kellene megütniük Ukrajna szövetségesi tagsága kapcsán. "Jobb lett volna, ha Ukrajna NATO-tagságára vonatkozóan több stratégiai kötelezettségvállalást mutatnak be" - mondja. Szerinte az az egyszerű mondat nem elég, hogy Ukrajna majd, egyszer, valahogy atlanti taggá válik.
"Oroszország nem fogja feladni az Ukrajna ellenőrzésére irányuló célját mindaddig, amíg Ukrajna nem integrálódik a nyugati intézményekbe, az Európai Unióba, a NATO-ba" - tette hozzá.
A CNN összefoglalója szerint Zelenszkij ukrán elnök kedden arra szólította fel a nemzetközi vezetőket, hogy haladéktalanul segítsenek a háború sújtotta országnak, és „ne várjanak novemberre vagy bármely más hónapra”.
Az elnök szerint most „mindenki novemberre vár”, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, mivel a 2024-es amerikai elnökválasztás és Donald Trump második elnökségének kísértete továbbra is az első helyen áll a Washingtonban.
„Itt az ideje, hogy kilépjünk az árnyékból, hogy az erős döntések működjenek is" - mondta Zelenszkij. Megfogalmazása szerint mindenekelőtt Amerika és annak vezetői legyenek kompromisszummentesek a demokrácia védelmében. Semmilyen megalkuvás nem lehet elfogadható Putyinnal és rendszerével szemben, fogalmazott Zelenszkij egy amerikai politikusokkal és üzletemberekkel szervezett háttérbeszélgetésen, Washingtonban.