A NATO-szövetségesek között nő az egyetértés abban, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatása szükségtelen volt, mert nem ismerte el, hogy Moszkva az agresszor, és hogy az ukránok Putyin tettei miatt szenvednek.
HIRDETÉSA nemzetközi sajtó után a Washingtonban tárgyaló NATO-szövetségesek is bírálják Orbán Viktor magyar miniszterelnök Moszkva felé tett közeledését, mert szerintük az nem volt hasznos, és nem is segíti elő a béke ügyét.
Ivo H. Daalder (aki 2009 és 2013 között szolgált az USA NATO-nagyköveteként) szerint Orbánnak nincs elég befolyása ahhoz, hogy akár bomlasztó, akár építő legyen. "Túl jelentéktelen és túl kicsi ahhoz, hogy hatással legyen a nyugati biztonságra" - nyilatkozta a diplomata az Euronewsnak.
Daalder jelenleg a Chicagói Globális Ügyek Tanácsának vezérigazgatója, a washingtoni NATO-csúcs margóján beszélt, ahol a partnerek az atlanti szövetség 75 éves fennállásának megünneplésére gyűltek össze.
Véleményéhez csatlakozik Michael Carpenter, a Nemzetbiztonsági Tanács Európáért különleges tanácsadója. "Nem tartjuk ezt hasznosnak, és nem látjuk, hogy előremozdítja a békefolyamatot, viszont bizonyosan nem segíti Ukrajnát" - mondta újságíróknak a szakértő, aki hozzátette, hogy a küldetésnek elnevezett találkozó nem volt összehangolt. "Előre tudtuk, hogy nem lesz sikeres, mert Putyin nem békét akar, hanem teljes ellenőrzésre tör Ukrajna felett".
"Putyin bebizonyította ezt neki és mindannyiunknak a kijevi gyermekkórház elleni borzalmas támadással" - mondta az Euronewsnak egy ukrán forrás.
Az új "holland fickó", a frissen hivatalba lépő Dick Schoof miniszterelnök első NATO-csúcstalálkozója előtt azt mondta, hogy Orbán Viktornak "nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében beszéljen Putyinnal". Ugyanezt fogalmazta meg a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár is, aki szerint Orbán "semmilyen módon" nem képviseli a szövetséget.
Össze kell hangolni a kollektív biztonság és a nemzeti szuverenitás igényeit
Daalder nagykövet szerint a szélsőjobboldali pártok térnyerése aggasztó a NATO és más nemzetközi intézmények egységére és bizalmi rendszerére nézve. "Jelenleg a szélsőjobboldal felé kezd fújni a szél, amit látunk Európa-szerte, sőt az Egyesült Államokban is" - tette hozzá.
Még nincs szó végveszélyről vagy alapvető fordulatról, de a jelenségre és a folyamatokra figyelni kell. Főként azért, mert a szélsőjobboldal nemcsak tekintélyelvű, hanem jóval nacionalistább is, ami viszont ellentétes a kollektív biztonság ígéretével.
"Mindez egy olyan világban zajlik, ahol az Európai Unió a szuverenitás megosztásáról szól, a NATO pedig a kollektív biztonság eszméjéről, vagyis arról, hogy a szomszéd biztonsága létfontosságú a saját biztonságunk szempontjából is" - mondta. Ezeket az alapvető szempontokat újra kell hangolni, és nézete szerint a szuverenitás leple alatt nem lehet kitáncolni a közös felelősség kötelméből.
Oroszországot le kell győzni, de ehhez a fegyverzet nem elég
Daalder szerint mind Ukrajnának, mind a NATO-nak többet kell tennie annak érdekében, hogy növelje Oroszország legyőzésének lehetőségét, beleértve a fiatalabb férfiak és nők mozgósítását, hogy harcoljanak az ukrán erőkben.
Emlékeztet arra, hogy ezt a háborút jelenleg 40 évesek vívják, ami a történelemben ritkán fordult elő. (Megjegyzés: a második világháborúban a szövetségesek katonáinak átlagéletkora 23 év volt, de még a német oldalon is 32 év alatt maradt, leszámítva a konfliktus záró szakaszát, amikor 40 fölé emelkedett.) "Szükség van a 18 évesekre, 20 évesekre és 21 évesekre, akikre a világ többi részén is minden hadsereg támaszkodik" - mondja a diplomata.
Egyben kritikusan nyilatkozott az Euronewsnak arról, hogy a szövetségeseknek ezen a történelmi és ambíciózus találkozón sokkal szilárdabb hangot kellene megütniük Ukrajna szövetségesi tagsága kapcsán. "Jobb lett volna, ha Ukrajna NATO-tagságára vonatkozóan több stratégiai kötelezettségvállalást mutatnak be" - mondja. Szerinte az az egyszerű mondat nem elég, hogy Ukrajna majd, egyszer, valahogy atlanti taggá válik.
"Oroszország nem fogja feladni az Ukrajna ellenőrzésére irányuló célját mindaddig, amíg Ukrajna nem integrálódik a nyugati intézményekbe, az Európai Unióba, a NATO-ba" - tette hozzá.
A CNN összefoglalója szerint Zelenszkij ukrán elnök kedden arra szólította fel a nemzetközi vezetőket, hogy haladéktalanul segítsenek a háború sújtotta országnak, és „ne várjanak novemberre vagy bármely más hónapra”.
Az elnök szerint most „mindenki novemberre vár”, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, mivel a 2024-es amerikai elnökválasztás és Donald Trump második elnökségének kísértete továbbra is az első helyen áll a Washingtonban.
HIRDETÉS„Itt az ideje, hogy kilépjünk az árnyékból, hogy az erős döntések működjenek is" - mondta Zelenszkij. Megfogalmazása szerint mindenekelőtt Amerika és annak vezetői legyenek kompromisszummentesek a demokrácia védelmében. Semmilyen megalkuvás nem lehet elfogadható Putyinnal és rendszerével szemben, fogalmazott Zelenszkij egy amerikai politikusokkal és üzletemberekkel szervezett háttérbeszélgetésen, Washingtonban.