A vasárnapi második fordulóban végképp eldől, hogy milyen irányt vesz a francia kormánypolitika. A Nemzeti Tömörülés várható az élre most is, de Le Pen azt mondta, a parlamenti többségnél kevesebbel nem érik be.
Miért zajlanak ezek a választások?
Emmanuel Macron elnök június 9-én nagy kockázatot vállalt, miután a Renaissance csúfos vereséget szenvedett a Marine Le Pen nevével fémjelzett szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléssel szemben az uniós választásokon.
A Nemzeti Tömörülés a szavazatok több mint 31%-át megszerezte, a Renaissance pedig alig több mint 14%-kal sántikált be. A köztársasági elnök néhány órával később feloszlatta a nemzetgyűlést, és előrehozott választásokat írt ki, mondván: "Úgy döntöttem, hogy szavazással visszaadom önöknek a döntés jogát törvényhozásunk jövőjét illetően".
Mi történt az első fordulóban?
A június 30-án tartott első fordulóban egyetlen párt sem lépte át a 289 mandátumot jelentő küszöböt, ami egyértelmű győzelmet jelentett volna.
A Nemzeti Tömörülés a leadott szavazatok alig több mint 33,1 százalékát szerezte meg, ami körülbelül három százalékponttal marad el a közvélemény-kutatási előrejelzésektől, de így is egyértelmű győzelmet jelentett. A párt először végzett az élen, miután támogatottsága csaknem megduplázódott a legutóbbi nemzetgyűlési választások, tehát 2022 óta.
Macron "Ensemble" (Együtt) nevű koalíciója a szavazatok 21 százalékát kapta, ami sokkal rosszabb, mint a 2022-es voksolás első fordulójában elért eredményük volt.
A baloldali pártok viszonylag erősen szerepeltek. Az Új Népfront - a Szocialista Párt, a Zöldek és Jean-Luc Mélenchon "Hajlíthatatlan Franciaország" nevű pártjának szövetsége - 28 százalékon végzett, ami némi javulást jelent ahhoz a 25,7 százalékhoz képest, amelyet 2022-es, hasonló koalíciójukkal elértek.
Mi történik vasárnap?
Több párt is szerepel a mezőnyben, de a verseny alapvetően négy fő politikai erő között dől majd el. Ezek a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és szövetségesei, a baloldali Új Népfront, a centrista "Ensemble" szövetség, illetve a konzervatív Köztársaságiak.
Franciaországban és a tengerentúli területeken a választók a francia törvényhozás alsóházának 577 képviselői helyéből 501-re adhatják le szavazatukat. A többit már az első fordulóban betöltötték. Franciaország tengerentúli területein és a külföldön élő francia állampolgárok már szombaton megkezdték a második fordulós szavazást.
A két forduló között több mint 200 centrista és baloldali jelölt szállt ki a versenyből egy másik, esélyesebb centrista jelölt javára, hogy így megpróbálják megakadályozni a Nemzeti Tömörülés jelöltjeinek győzelmét.
A választások előtti utolsó felmérések szerint ez a taktika csökkentette a szélsőjobb esélyeit az abszolút többségre. De Le Pen pártja szélesebb és mélyebb támogatottsággal rendelkezik, mint valaha, így sok múlik azon, hogy táboruk milyen arányban vesz részt a voksoláson.
Mik a lehetséges eredmények?
A közvélemény-kutatási előrejelzések szerint minden valószínűség szerint a Nemzeti Tömörülés kapja a legtöbb mandátumot a következő nemzetgyűlésben, ami történelmi fordulatot jelentene, főleg, ha kormányra is kerül, mert szélsőjobboldali kormánya a II. világháború óta nem volt Franciaországnak.
Ha a Nemzeti Tömörülés abszolút többséget szerez, Macron a párt elnökét, Jordan Bardellát nevezi ki Franciaország új miniszterelnökévé. Bardella ezután kormányt alakíthat, és ő és Macron egy "cohabitation", vagyis "együttélés" nevű, különböző politikai erők kényszerű társbérletét jelentő rendszerben osztoznának a hatalmon.
Macron akkor is felkérheti kormányalakításra Bardellát, ha a Nemzeti Tömörülés nem szerez abszolút többséget, "csak" az első helyen végez, de erre mondta azt a párt ikonikus alakja, Marine Le Pen, hogy ebből nem kérnek, mert így nem látják biztosítottnak, hogy meg tudják valósítani a programjukat. Macron ugyanakkor megpróbálhat koalícióra lépni a mérsékelt politikai pártokkal, és esetleg balközép miniszterelnököt választani.
Ha nincs olyan párt, amelynek egyértelmű felhatalmazása lenne a kormányzásra, Macron kinevezhet egy pártokhoz nem kötődő szakértőkből álló kormányt. Egy ilyen kormány leginkább az ország működésben tartásával foglalkozna. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy mindezekhez parlamenti jóváhagyás szükséges.
Ha a politikai tárgyalások a nyári szabadságolások és a párizsi olimpia közepette túl sokáig tartanak, Macron centrista kormánya a további döntésekig átmeneti kormányként működik.
Mit jelent az "együttélés" a mindennapokban?
Az mindig próbára teszi a kormányzást, ha a köztársasági elnök más politikai irányvonalat képvisel. Így akadályozhatja a kormány terveinek végrehajtását. Franciaország ugyanis elnöki köztársaság, ami azt is jelenti, hogy az államfő nem reprezentatív szerepkört visz, hanem aktív részese a napi politikának azzal együtt is, hogy a miniszterelnök a parlamentnek tartozik elszámolással, ő vezeti a kormányt, és ő terjeszti elő a törvényjavaslatokat.
Az "együttélés" belföldön gyengíti az elnök befolyását, de továbbra is rendelkezik bizonyos hatáskörökkel a külpolitika, ezen belül is az európai kapcsolatok fenntartásában, és ő a felelős a nemzetközi szerződésekért. Továbbá ő az ország fegyveres erőinek főparancsnoka, a nukleáris kódok birtokosa.
Franciaország modern köztársasága három kohabitációt élt meg, a legutóbbit Jacques Chirac konzervatív elnök Lionel Jospin szocialista miniszterelnökkel 1997 és 2002 között.
Mi történik, ha senkinek sem lesz abszolút többsége?
Bár más európai országokban nem ritka, a modern Franciaországban még soha nem fordult elő, hogy a parlamentet ne egy párt dominálta volna.
Egy ilyen helyzetben a törvényhozóknak konszenzust kell kialakítaniuk a kormányzati indítványokkal, illetve a törvényjavaslatokkal kapcsolatban. A francia politika megosztottsága, főleg az adók, a bevándorlás és a közel-keleti politika körüli mély nézeteltérések miatt ez különösen nagy kihívást jelentene. Valószínűleg kisiklatná Macron ígéreteit, melyek szerint átalakítja a munkanélküli segélyezés rendszerét vagy legalizálja a halálos betegek eutanáziáját. Arról nem beszélve, milyen kemény feladat lenne a költségvetés elfogadása.
Mikorra várható az eredmény?
A szavazóhelyiségek országszerte helyi idő szerint reggel 8 órakor nyitottak, és a városokban és kisvárosokban 18 órakor, a nagyvárosokban pedig 20 órakor zárnak.
A közvélemény-kutatók közvetlenül a szavazóhelyiségek zárása után adják ki az első országos előrejelzéseket a korai részeredmények alapján. Ezek az exit pollok általában megbízhatóak. A szavazatszámlálás gyorsan zajlik, úgyhogy az eredmény már vasárnap este, de legkésőbb hétfőn a kora reggeli órákban meglesz.