Oroszország déli szomszédja tavaly decemberben kapott tagjelölti státuszt az Európai Uniótól. Az EU azonban egyelőre felfüggeszti Grúzia csatlakozási folyamatát, az ok a tbiliszi politikai vezetés jelenlegi, Moszkva-barát irányvonala.
HIRDETÉS
Az Európai Tanács az állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozóján nyilatkozatot fogadott el Grúziáról, amiben azt írják: komoly aggodalmukat fejezi ki az ott történt legutóbbi fejlemények miatt. A tbiliszi vezetésnek vissza kell fordítania jelenlegi irányvonalát, mivel az veszélyezteti Grúzia EU-hoz vezető útját, és "de facto a csatlakozási folyamat leállásához vezetne".
Az Oroszország déli határán fekvő volt szovjet köztársaságban zajló negatív fejlemények konkrét példájaként az állam- és kormányfők a civil társadalom szigorúbb ellenőrzéséről szóló új törvényt említették, amely kritikusai szerint - orosz mintára - a Kreml-párti kritikus médiumok és szervezetek elhallgattatását szolgálja.
A Grúziában "csak "orosz törvénynek" nevezett jogszabályt májusban fogadta el a parlament, a hetek óta tartó tömegtüntetések ellenére. A Kreml-barát többség a törvény elfogadása érdekében még az Európa-párti Salome Zurabishvili elnök vétóját is felülbírálta.
A parlamenti többséggel rendelkező, kormányzó Grúz Álom párt a törvényt arra akarja felhasználni, hogy szigorítsa azon civil szervezetek elszámoltathatóságát, amelyek finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapják. Ezt a nagyobb átláthatósággal indokolja.
Oroszországban egy hasonló törvény "külföldi ügynöknek" bélyegzi ezeket a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek aztán komoly üldözéseknek vannak kitéve.
Az uniós állam- és kormányfők úgy látják, a grúz törvény "visszalépést jelent" az EU-tagjelölti státuszra vonatkozó uniós bizottsági ajánlásokhoz képest. A hatóságoknak az ellenzékkel szembeni fellépésével kapcsolatban az EU a civil társadalom képviselői, politikai vezetők, civil aktivisták és újságírók elleni egyre gyakoribb megfélemlítések, fenyegetések és fizikai támadások megszüntetésére szólít fel.