A szavazás előtt az egyik kormánypárti képviselő vizespalackkal megdobta ellenzéki kollégáját, majd verekedés tört ki közöttük. A dulakodáshoz az ellenzék és a kormánypárt más képviselői is csatlakoztak.
HIRDETÉS
A tbiliszi parlament kedden harmadik és egyben utolsó olvasatban végül elfogadta a "külföldi befolyás" szabályozásáról szóló vitatott törvényjavaslatot, dacolva az országban hónapok óta tartó nagyszabású tiltakozásaival. Az EU és Amerika által is élesen bírált törvénytervezet politikai válságba sodorta a dél-kaukázusi országot.
A döntés előtt képviselők ismét összeverekedtek a parlament ülésén: a sokat vitatott "orosz törvény" miatt a képviselők már márciusban, áprilisban és a hónap elején is tettlegességgel próbáltak súlyt adni érveiknek.
A mostani konfliktust Levan Habeisvili, az ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalom párt elnökének felszólalása váltotta ki, aki azzal vádolta meg a kormányzó Grúz Álom pártban ülő kollégáját, Dmitrij Szamharadzét, hogy az ő utasítására Tbiliszi utcáin ismeretlenek bántalmazzák a külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslat ellenzőit.
Ezt követően Szamharadze egy vizespalackkal megdobta Habeisvilit, majd verekedés tört ki közöttük. A dulakodáshoz az ellenzék és a kormánypárt más képviselői is csatlakoztak. A törvényhozás elnöke, Salva Papuasvili félbeszakította az ülést.
A tbiliszi parlament most tárgyalta harmadik olvasatban az elhíresült "külföldiügynök" törvénytervezetet, amely kritikusai szerint orosz mintára a Kreml-párti kritikus médiumok és szervezetek elhallgattatását szolgálná. A törvény ellen hetek óta tartanak a több ezres tüntetések országszerte.
Szalome Zurabisvili grúz elnök már korábban kijelentette, hogy azonnal megvétózza a törvényt, ha elfogadják. A kormánypárt által ellenőrzött parlament azonban felülbírálhatja a vétóját, ami további tüntetésekhez vezethet Grúziában.
A kormányzó Grúz Álom párt által javasolt törvény előírná, hogy médiumoknak és nem kereskedelmi szervezeteknek külföldi hatalom érdekeit követőként kell regisztráltatniuk magukat, ha költségvetésük több mint 20%-a külföldről származik. A törvényjavaslat kritikusai szerint az az ország európai uniós csatlakozási esélyeit is veszélyeztetheti (Grúzia tavaly óta tagjelölt).
A Grúziával szomszédos Oroszországban a hasonló törvényt arra használják, hogy marginalizálják és kriminalizálják a Kremlt bíráló hangokat, köztük a kultúra kiemelkedő személyiségeit, a médiaszervezeteket és a civil társadalmi csoportokat. Sok grúz nem akarja, hogy az orosz autoriter stílusú vezetés megjelenjen az országukban.