Szombaton sorsdöntő parlamenti választást rendeznek a kaukázusi országban. A hasonló tétű moldovai népszavazáson egy hete hajszál híján lett meg az uniós integráció támogatása, Grúzia esete nehezebb.
HIRDETÉS
Korábbi felmérések szerint a grúzok 80 százaléka támogatta az ország EU-csatlakozását, mégis Moldova és Ukrajna beelőzte Grúziát az uniós integráció folyamatában, és ez nem Brüsszelen múlott – írja választási elemzésében a Politico.
Az uniós lap szerint Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök és pártja, a Grúz Álom sokat tettek azért, hogy az EU-val viszony megromoljon: 2022 óta, vagyis az ukrajnai háború kitörése óta a tbiliszi kormány oroszbarát, nyugatellenes retorikát folytat, orosz mintára hozott jogszabályokat, például a külföldi befolyás elleni „külföldi ügynök"-törvény vagy az LMBTQ-szervezetek tevékenységét megnehezítő „gender propaganda"-törvény hatályba léptetésével,
Mi a tét?
Az EU értékelése szerint a szombati parlamenti választás lesz az igazság pillanata, hiszen a választók két olyan politikai erő között választhatnak, amelyek orientációja egyúttal el is döntheti az ország geopolitikai irányát: ha a kormánypártra voksolnak, akkor Grúzia egyre inkább az orosz befolyási övezetbe ragad bele, ha viszont az ellenzékre, akkor az EU-integráció irányába várható majd elmozdulás.
Ha az első forgatókönyv valósul meg, akkor Tbiliszi a már elvesztett 121 millió eurós uniós támogatás után elesik a csatlakozási folyamattal együtt járó uniós gazdasági támogatásoktól. Az Egyesült Államok az autoriter kormányzási lépések miatt a grúz politikai elit egyes vezetőire már pénzügyi szankciókat szabott ki, a Grúz Álom győzelme várhatóan a grúz-amerikai kapcsolatok befagyását eredményezné.
A kormánypárt az orosz köldökzsinór mellett nemrég stratégiai partnerséget kötött Kínával, és Iránnal is kereskedni szándékozik, mégis, hivatalos álláspontja szerint aspirációja az EU-tagság elnyerése. A párt a magyar kormányzati retorikához hasonlóan a grúz szuverenitásról és a globális háborúpárti erők harcáról beszél, valamint arról, hogy Grúziát ezek az erők bele akarják vonni egy háborúba Oroszországgal – a szombati választás keretezése részükről az, hogy azt is a háborúpárti és a békepárti erők küzdelmének láttatják.
Bírálóik szerint furcsa érv a szuverenitásra való hivatkozás, amikor a Grúz Álom baráti kapcsolatokat próbál fenntartani Moszkvával úgy, hogy az orosz hadsereg 2008-ban megtámadta az országot, és azóta is a grúz állam területének egyötödét megszállás alatt tartja – írja a Politico.
Az egykori grúz elnök Mihail Szaakasvili alapította Egyesült Nemzeti Mozgalom (UNM) 2003 és 2012 között irányította a kaukázusi államot, emberi jog és korrupciós ügyei miatt azonban a Grúz Álom ellenzéki koalíció buktatta meg, és ellenzéki pártként tíz éve nem talál fogást a mostani kormánypárton.
Mit mutatnak a felmérések?
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Grúz Álom magabiztosan vezet, de egyedül nem bírja a választók többségének a támogatását. Pedig a kormánypárt titkon remélt célja, hogy a választáson alkotmányos, kétharmados többséget szerez, és így fontos jogszabályokat, és még az alkotmányt is módosítani tudja.
A felmérések szerint azonban a Grúz Álom 34 százalékos eredményre számíthat, az ellenzéki pártok pedig összesen 53 százalékos támogatottságra, már amennyiben mindegyik átlépi az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt. Ha az ellenzéknek valóban meglenne együtt az 50 százalék, akkor ők alakíthatnának kormányt a választások eredményeképpen.
Ha nyernek is, nagy kérdés, hogy miként tudnának együtt, egy koalícióban hatékonyan kormányozni.
Ha a Grúz Álom győz, akkor folytatódik az állami intézmények fölötti szigorú kormányzati kontroll és a közvélemény szándékos polarizálására – vélekednek grúz elemzők, hozzátéve, hogy ez éppen Oroszország szándéka: neki az a jó, ha a grúz társadalom megosztott.