NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Borjana Krišto, Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsának elnöke
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Borjana Krišto, Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsának elnöke Szerzői jogok European Union 2024
Szerzői jogok European Union 2024
Írta: Mared Gwyn JonesEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

A 27 tagállam vezetői a brüsszeli csúcson zöld utat adtak a lépésnek.

HIRDETÉS

A döntés nyolc évvel azután született, hogy a nyugat-balkáni ország először kérte uniós tagságát, és mindössze kilenc nappal azután, hogy az Európai Bizottság szerint elegendő haladást ért el a blokk normáihoz, értékeihez és külpolitikájához való igazodásban ahhoz, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat.

"Az önök helye az európai családunkban van" - jelentette ki az egyhangú jóváhagyás közvetítéséért felelős Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az X közösségi médiaplatformon.

"A mai döntés kulcsfontosságú lépés az önök uniós útján. Most folytatni kell a kemény munkát, hogy Bosznia-Hercegovina folyamatosan haladjon előre, ahogyan azt az Önök népe is szeretné" - tette hozzá Michel.

Bár az EU valamennyi tagállama elvben támogatja az ország csatlakozását, néhányan - például Dánia és Hollandia - aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy még mindig vannak elvarratlan szálak az alkotmányos és választási reformok terén, amelyeket Boszniának be kellett volna fejeznie, mielőtt készen áll a csatlakozási tárgyalásokra.

A holland parlamentben szerdán a jobbközép Új Társadalmi Szerződés (NSC) párt által benyújtott, a tárgyalások elhalasztását követelő indítványt szűk körben leszavazták, így Mark Rutte ügyvezető miniszterelnök támogatta a tárgyalások csütörtöki brüsszeli megnyitását.

"Támogatni fogjuk a Bizottság javaslatát a tárgyalások megkezdéséről" - erősítette meg Rutte a csúcstalálkozóra érkezve. "De döntő fontosságú, hogy Bosznia sokkal többet tegyen".

Bosznia-Hercegovina egyike annak az öt nyugat-balkáni országnak, amelyet hivatalos tagjelöltként ismertek el az EU-hoz való csatlakozásra. Jelenleg ez az egyetlen ország, amely még nem kezdte meg a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat.

A mélyen gyökerező etnikai megosztottság és az alkotmányos, igazságügyi és választási reformok késedelmei megakadályozták, hogy az ország felzárkózzon szomszédaihoz az uniós tagság felé vezető úton.

Bosznia-Hercegovina azonban számít a "Bosznia barátai" néven ismert országok egy csoportjának - köztük Ausztria, Horvátország, Olaszország, Magyarország és Szlovénia - kitartó támogatására.

A nyugat-balkáni ország pályázatának felgyorsítása érdekében ezek az országok felvetették, hogy Ukrajna és Moldova tagsághoz vezető útjának előrehaladását Boszniának a saját előrehaladásától teszik függővé.

Karl Nehammer osztrák kancellár a csütörtöki csúcstalálkozót megelőzően elmondta: "Igaz, hogy vannak még nyitott kérdések, de ez Ukrajnával is így volt, hiszen a csatlakozási tárgyalások csak akkor kezdődnek meg, ha ezek a pontok teljesültek".

"Ugyanaz a folyamat, mint Ukrajna esetében, és ennek ugyanúgy alkalmasnak kell lennie Bosznia-Hercegovina esetében is. Ausztria ezt támogatja" - tette hozzá a kancellár.

Ukrajna és Moldova is egy lépéssel Bosznia előtt jár, mivel az EU vezetői már decemberben zöld utat adtak a tárgyalásoknak.

De mindkét ország előtt még egy akadály áll, mielőtt a tárgyalások megkezdődhetnek. Az úgynevezett tárgyalási kereteket - amelyek a Brüsszel és Kijev, illetve Kisinyov közötti tárgyalások irányítására szolgálnak - egyhangúlag kell jóváhagyni.

Diplomáciai források szerint Magyarország megakadályozhatja e keretek elfogadását - legalábbis Ukrajna esetében.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nehéz döntések előtt állnak – mondta a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke

Bosznia-Hercegovina kettészakításával fenyegetőzött a boszniai szerbek vezetője

A boszniai orosz befolyás és a szerb szeparatizmus miatt aggódik a NATO főtitkára