Az európai liberálisok nem egy, hanem három nevet javasoltak az európai parlamenti választási kampányuk vezetésére.
HIRDETÉSMarie-Agnes Strack-Zimmermann német politikus, aki a Bundestag védelmi bizottságának elnöke, két jelenlegi európai parlamenti képviselővel, Sandro Gozival és Valérie Hayerrel együtt egy úgynevezett "Team Europe"-ban fogja képviselni a liberális családot a június 6. és 9. között megrendezendő uniós szavazáson.
A párt szerda esti nyitórendezvényén hivatalosan is bemutatott szokatlan lépés közvetlen kihívás a Spitzenkandidaten (csúcsjelölti)-rendszerrel szemben, amelynek értelmében minden pártnak egy-egy csúcsjelöltet kell állítania az EU legerősebb intézményének, az Európai Bizottságnak az élére.
A jobbközép Európai Néppárt (EPP) Ursula von der Leyent, a hivatalban lévő elnököt választotta, míg a Szocialisták és Demokraták (S&D) Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai biztost.
A liberálisok azonban nem mennek bele ebbe a játékba, mivel szerintük a transznacionális listák hiánya - az integrációpárti törvényhozók régóta dédelgetett törekvése, amely a tagállamok határozott ellenállásába ütközött - megfosztja a Spitzenkandidaten-rendszert valódi értelmétől.
2019-ben a liberálisok kilenc nevet nyújtottak be, köztük Margrethe Vestagert, a blokk versenyjogi vezetőjét és Guy Verhofstadtot, Belgium korábbi miniszterelnökét.
Ezúttal egy olyan triumvirátusra szűkítették a kört, amely a politikai családjukat alkotó három pillér mindegyikét megszemélyesíti: Strack-Zimmermann a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), Gozi az Európai Demokrata Párt (EDP) és Hayer a függetlenek, azaz a francia Reneszánsz képviseletében.
Az egyenlőségi megállapodás ellenére Strack-Zimmermann, a 66 éves védelmi szakértő, aki az oroszországi agressziós háborúval szembeni nyílt kritikájával és az Olaf Scholz kancellárra gyakorolt folyamatos nyomásgyakorlásával szerzett hírnevet,mivel fokozni szeretné az Ukrajnába irányuló katonai szállítmányokat, a kampány fő arcának számít, és valószínűleg részt vesz majd minden televíziós vitában a többi versengő képviselőcsoporttal együtt.
A három jelölt egy 10 pontos kiáltványt fog képviselni, amelyet szerdán véglegesítettek a különböző frakciók közötti tárgyalások után. A kiáltvány a liberalizmus kiemelt prioritásait tartalmazza, mint például a bürokrácia csökkentése, a versenyképesség előmozdítása és a személyes szabadságjogok védelme.
Bizonytalan idők a liberálisok számára
A nyitórendezvényre akkor került sor, amikor a Renew Europe, az Európai Parlament liberális képviselőit tömörítő frakció bizonytalan jövő elé néz a változó politikai környezet és a szélsőjobboldali nézeteknek kedvező válsághelyzet közepette.
Az Ipsos által végzett exkluzív Euronews-felmérés a héten kimutatta, hogy a Renew Europe a jelenlegi 102 mandátumról júniusra 85-re esik vissza. Ezen előrejelzés szerint a csoport megtartja pozícióját az EP harmadik legnagyobb formációjaként, de fennáll a veszélye, hogy a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) megelőzi, amely az előrejelzések szerint 81 mandátumot szerez. Az ID a legradikálisabb erő a jobboldalon, és olyanokat foglal magában, mint a Nemzeti Összefogás (Franciaország), az Alternative für Deutschland (Németország) és a Flamand Érdek (Belgium).
A Renew Europe-nak a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportjával is szembe kell néznie, amely az Ipsos előrejelzése szerint 76 mandátumot szerezhet. Ez a szám azonban tovább nőhet, ha az ECR végül befogadja a Fidesz képviselőit.
Orbán Viktor miniszterelnök nem csinált titkot abból, hogy képviselőit az ECR-családba küldené, miután szorosabb kapcsolatokat alakított ki Georgia Melonival. Várhatóan az olasz miniszterelnök vezette Fratelli d'Italia lesz a legnagyobb küldöttség a csoportban. Az ECR cseh, svéd és finn delegációja azonban ellenezte a Fidesz felvételét Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-pinggel való szoros kapcsolatai miatt. Döntés a választások után várható.
Ha a Fidesz csatlakozna az ECR-hez, a Renew Europe valószínűleg a harmadikról az ötödik helyre zuhanna a parlamentben, ami hatalmas csapást mérne a centrista családra, amely büszke arra, hogy "királycsinálóként" működik a jobb- és baloldal között.
A liberálisok dolgát nehezíti az a megítélés, hogy az Európai Néppárt Manfred Weber vezetésével a szélsőjobboldal beszédtémáit veszi át, és normalizálja az egykor szélsőségesnek tartott erőket.
Ezek az aggodalmak voltak a szocialisták római kongresszusának vezérfonala, és szerda reggel Valerie Hayer, a Renew Europe elnöke, a három vezető jelölt egyike is ezt hangoztatta. Hayer szerint a ruandai típusú migrációs politika felvétele az EPP programjába "populista" választás volt annak érdekében, hogy "jelzést küldjenek a szélsőjobboldalnak." A francia EP-képviselő azonban úgy véli, hogy az ideológiai átállás lehet, hogy csak választási kampányfogás, és a kampány végeztével elhalványul.
"Amit láttunk, különösen tavaly, egészen elképesztő volt. 2023-ban nyilvánvaló volt a közeledés a jobboldal és a szélsőjobboldal között" - mondta Hayer egy újságírói reggelin, amelyen az Euronews is részt vett.
"Azért beszélek a 2023-as évről, mert számomra az egy sorsfordító év volt, ahol láthattuk Weber kísérletét arra, hogy közelebb kerüljön a szélsőjobboldalhoz. Az a benyomásom, hogy megértette, hogy ez azzal a kockázattal jár, hogy meggyengül a képviselőcsoportja egysége és kohéziója, és ennek következtében valahogy lefékezte ezt a stratégiát".
A francia EP-képviselő hangsúlyozta annak a "cordon sanitaire"-nek a fenntartásának fontosságát, amely eddig az Európa-barát pártokat (EPP, S&D, Renew és a Zöldek) elválasztotta az ECR és az ID euroszkeptikus mozgalmától. A konzervatívok közötti szorosabb kapcsolatok azonban kétségessé teszik egy ilyen korlátozás életképességét.
HIRDETÉS"Az ECR nélkül is tudunk dolgozni, már ma is ezt tesszük. A koalícióban ott van az EPP, az S&D és a Renew, és potenciálisan a Zöldek is" - mondta Hayer. "De egyébként a mi irányvonalunk egyértelmű: nem dolgozunk együtt a szélsőségesekkel".
Ennek ellenére pártja nem mentes a gondolkodásmód változásától: a liberális politikusok Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban egyre szkeptikusabbak a Green Deal-lel és a gazdákra és az iparra rótt adminisztratív terhekkel kapcsolatban. Tavaly Alexander De Croo belga miniszterelnök, Európa egyik legjelentősebb liberálisa címlapokra került, amikor "zöld szünetet" kért. A sérelmeket osztja az EPP, amely "a gazdák pártjaként" határozta meg magát.