NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az EU-tagállamok hetek óta tartó nézeteltérések után 5 milliárd eurós katonai segélyről állapodtak meg Ukrajnának

Az uniós országok megállapodtak egy 5 milliárd eurós katonai segélycsomagról Ukrajnának.
Az uniós országok megállapodtak egy 5 milliárd eurós katonai segélycsomagról Ukrajnának. Szerzői jogok LIBKOS/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok LIBKOS/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Írta: Jorge Liboreiro
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Az Európai Unió országai szerda este nehezen kiharcolt megállapodást kötöttek az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növeléséről és átalakításáról.

HIRDETÉS

A nagykövetek által Brüsszelben kötött megállapodás értelmében az év végéig további 5 milliárd euró érkezik az Európai Békefenntartási Eszközbe (EPF), ami a 2022 eleje óta vállalt 6,1 milliárd eurót egészíti ki.

Az EPF közvetlenül az oroszországi háborút követően került előtérbe, mivel a tagállamok ezen az uniós költségvetésen kívüli eszköznek a segítségével igyekeztek a nemzeti készleteikben raktározott haditechnikai eszközökkel ellátni Kijevet.

Az EPF részben megtéríti ezeknek az adományoknak a költségeit, lehetővé téve, hogy a legnagyobbaktól a legkisebbekig minden ország beszálljon és segítsen. Azért "költségvetésen kívüli" a program, mivel az EU pénztárából nem lehet katonai vonatkozású kiadásokat finanszírozni.

Az EPF azonban 2023-ban kezdett kifulladni, mivel a készletek fokozatosan kimerültek, és a kormányok a kollektív adományok helyett inkább kétoldalú adományokat adtak Ukrajnának. Az eszköz májusban gyakorlatilag megbénult, miután Magyarország vétót emelt, megtorlásul azért, hogy Kijev az OTP Bankot "a háború nemzetközi támogatójának" minősítette.

A minősítést hónapokkal később intenzív diplomáciai erőfeszítések után feloldották, de Budapest továbbra is megakadályozta, hogy a mechanizmus feltöltésére újabb 500 millió eurós részletet bocsássanak rendelkezésre.

Eközben vita indult az EPF reformjáról, hogy az hatékonyabbá, kiszámíthatóbbá és Ukrajna igényeihez jobban igazodóvá váljon.

A tárgyalásokat azonban politikai megfontolásokba bonyolították, és a vártnál hosszabb ideig húzódtak el: Németország ragaszkodott a "természetbeni hozzájárulások" (kétoldalú adományok) levonásához az ország várható hozzájárulásából, míg Franciaország (Görögország és Ciprus támogatásával) azt követelte, hogy az EPF-et kizárólag az EU-ban gyártott fegyverek és lőszerek vásárlására használják.

A brüsszeli vita szöges ellentétben állt a harctéren zajló eseményekkel: februárban az ukrán csapatok kénytelenek voltak kivonulni a keleti Avdijivka városából, ami egy apró, de stratégiai jelentőségű győzelmet jelentett Oroszország számára. Mindez a nyugati szövetségesek, különösen az Egyesült Államok csökkenő katonai szállítmányaihoz kapcsolódott, ahol egy 60 milliárd dolláros támogatási csomag a kétpárti belharcban "ragadt".

A körülmények miatt a nagykövetekre többszöri sikertelen kísérlet után nyomás nehezedett a patthelyzet feloldása érdekében.

A szerdai megállapodás konkrét részletei nem álltak azonnal rendelkezésre.

A tagállamok által adományozott támogatások közötti mély szakadékok súrlódások forrásává váltak: a Kieli Intézet adatai szerint Németország 17,7 milliárd euróval vezeti a blokkot, amelyet Dánia követ 8,4 milliárd euróval és Hollandia 4,4 milliárd euróval. Ezzel szemben a legnagyobb országok közül három ország még jobban lemarad: Olaszország (0,67 milliárd euró), Franciaország (0,64 milliárd euró) és Spanyolország (0,33 milliárd euró). Párizs vitatta az intézet módszertanát, és azzal érvel, hogy kétoldalú adományai 2,61 milliárd eurót tesznek ki, ami még mindig messze elmarad Berlinétől.

Ezzel párhuzamosan Csehország kezdeményezte, hogy 800 ezer tüzérségi lövedéket szerezzenek be nem uniós gyártóktól, amelyeket gyorsított ütemezéssel Kijevbe lehetne szállítani. Az EPF-en kívül létrehozott projekt Petr Pavel elnök szerint 18 ország támogatását nyerte el. Petr Fiala kormányfő azonban később 300 ezer lövedékre csökkentette a számot.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

300 millió eurós amerikai fegyverszállítmány érkezhet Ukrajnába

Brüsszeli EU-csúcs: fókuszban az orosz-ukrán háború és a Közel-Kelet

Az EU sürgeti Grúziát, hogy ne fogadja el a "külföldi befolyásról" szóló törvényt