Az Európai Parlament továbblépett azzal kapcsolatban, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen a Magyarországnak szánt 10,2 milliárd eurós kohéziós pénzeszköz felszabadítása miatt, amelyet jogállamisági aggályokkal összefüggésben zároltak.
HIRDETÉSA végleges bejelentés a következő napokban várható, miután a Jogi Bizottság hétfő este pozitívan szavazott. A keresethez a Parlament elnökének, Roberta Metsolának a jóváhagyása szükséges, és legkésőbb március 25-ig kell benyújtani az Európai Bírósághoz.
A képviselők haragját az Európai Bizottság decemberi döntése váltotta ki, amely 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást szabadított fel Magyarország számára, amelyhez az ország a jogállamiság tartós hiányosságai miatt nem tudott hozzáférni.
A Bizottság azzal érvelt, hogy a felszabadítás azért volt indokolt, mert Budapest tavaly májusban elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését és a bíróságokba való politikai beavatkozás mérséklését célzó reformot, összhangban a brüsszeli testület által előírt négy "szupermérföldkővel".
A törvényhozók, a civil társadalom által kifejezett aggodalmakhoz csatlakozva, megkérdőjelezték az érvelést, és azt mondták, hogy a reformok nem érték el a céljukat. Azt is kifogásolták, hogy a pénzt egy nappal az uniós vezetők döntő jelentőségű csúcstalálkozója előtt oldották fel, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az Ukrajnával kapcsolatos kulcsfontosságú megállapodásokat.
A képviselők egy januárban elfogadott perdöntő állásfoglalásban jogi lépéseket helyeztek kilátásba, és hangsúlyozták, hogy "az EU semmiképpen sem engedhet a zsarolásnak, és nem kereskedhet az EU és szövetségesei stratégiai érdekeivel azáltal, hogy feladja értékeit".
"Magyarország nem felel meg az igazságszolgáltatás függetlenségének (az uniós szerződésekben) meghatározott normáinak, mivel az elfogadott intézkedések nem biztosítanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és vagy megkerülhetők, vagy nem megfelelően alkalmazhatók" - írták.
Napokkal később az EP-képviselők Didier Reynders (igazságügy), Nicolas Schmit (foglalkoztatás) és Johannes Hahn (költségvetés) biztosok ellen emeltek vádat, amiért "politikai alkut" kötöttek Orbán Viktorral, hogy a 10,2 milliárd euróért cserébe biztosítsák a magyar miniszterelnök vétójának feloldását.
A három biztos kitartott, és ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország elegendő bizonyítékot szolgáltatott a négy "szupermérföldkő" teljesítéséhez, amelyek között szerepelnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírói Testület megerősítésére és a Legfelsőbb Bíróságon belüli politikai beavatkozás visszaszorítására irányuló intézkedések.
"A Bizottságnak jogi kötelessége volt döntést hozni" - mondta Reynders.
Brüsszel a mai napig visszatart közel 10 milliárd eurót Magyarországnak a kohéziós alapokból juttatott részéből és a 10,4 milliárd eurós gazdaságélénkítési és rugalmassági terv nagy részéből, amit Orbán Viktor többször is "pénzügyi zsarolásként" ítélt meg.
Mindegyik kerethez különböző feltételek tartoznak, amelyek jogszabályi változtatásokat igényelnek olyan területeken, mint az LMBTQ+ jogok, a menekültpolitika, a közbeszerzés és a korrupció elleni küzdelem.
Januári állásfoglalásukban azonban a képviselők azt mondták, hogy a továbbra is zárolt pénzeszközöket "egyetlen, egységes csomagként kell kezelni, és nem szabad kifizetéseket eszközölni még akkor sem, ha egy vagy több területen előrelépés történt, de egy másik területen még mindig hiányosságok vannak".
Kedd reggel Valérie Hayer, a Renew Europe képviselőcsoport elnöke felszólította a Bizottságot, hogy tartsa fenn a "teljes átláthatóságot", és adjon át a Parlamentnek minden információt a további források felszabadításával kapcsolatban.
"Nagyon fontos, hogy megvizsgáljuk a Bizottság által hozott döntések jogi vonatkozásait" - mondta Hayer újságíróknak.
Nem ez az első alkalom, hogy a Parlament Luxemburgba viszi az ügyét, hogy a Bizottságot kényszerítse. 2021 októberében a Parlament perelte a végrehajtó hatalmat, amiért az "nem alkalmaz" egy újszerű mechanizmust, amely az uniós pénzek kifizetését a blokk alapvető jogainak tiszteletben tartásához kötötte.