Az Európai Parlament képviselői szerdán jóváhagyták a mesterséges intelligenciával végzett arcfelismerés nyilvános helyeken történő teljes betiltását.
HIRDETÉSA parlamenti képviselők 335 igen és 235 nem szavazattal az átfogó tilalom előmozdítását szorgalmazták, elutasítva azt a módosítást, amely lehetővé tette volna a kivétel alkalmazását, ha bűnüldözésről van szó.
A tiltás része a mesterséges intelligencia törvénynek nevezett jogszabálytervezetnek, amelynek célja az emberközpontú, etikailag felelős és környezeti szempontból fenntartható mesterséges intelligencia-rendszerek fejlesztése Európa-szerte.
A szabályozásról, amellyel a világon elsőként próbálják megfékezni a mesterséges intelligencia túlkapásait, még meg tárgyalnia kell az Európai Parlament és a tagállamok delegációjának, a most elfogadott álláspont lesz az EP tárgyalási mandátuma.
Az Európai Néppárt által benyújtott, de elutasított módosítás három különböző esetben tette volna lehetővé a "valós idejű" biometrikus azonosítási rendszerek használatát: eltűnt személyek felkutatása, terrorista támadások megelőzése és az európai elfogatóparancs alapján keresett bűnözők felderítése érdekében.
A biometrikus azonosítás olyan mesterséges intelligencia által működtetett rendszerekre vonatkozik, amelyek biológiai jellemzőket, például arcvonásokat, szemszerkezeteket és ujjlenyomatokat használnak egy személy kilétének meghatározására.
Az Európai Bizottság által 2021 áprilisában benyújtott eredeti javaslat szerint a valós idejű biometrikus adatok közterületen történő használatát elfogadhatatlan kockázatnak minősítette a polgárokra nézve, ezért szigorú betiltását javasolta.
A Bizottság azonban három célzott mentességet is felvett a bűnüldözésre vonatkozóan, amelyek nagyon hasonlóak az Európai Néppárt módosításaihoz.
Ám amikor az akta eljutott az Európai Parlamenthez, az EP-képviselők úgy döntöttek, hogy kibővítik a tiltott mesterséges intelligencia-rendszerek listáját, ezzel megszüntették a biometrikus adatok nyilvános helyeken történő gyűjtésére vonatkozó felmentést, „beavatkozónak és diszkriminatívnak” nevezve a technológiát.
A kompromisszumos szövegben szereplő egyetlen mentesség a biometrikus adatok használata tekintetében arra vonatkozik, hogy csak bűncselekmény elkövetése után és bírósági engedély alapján alkalmazható.