EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Elszaporodtak az invazív halfajok a Bodeni-tóban

Együttműködésben a The European Commission
Elszaporodtak az invazív halfajok a Bodeni-tóban
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Aurora Velez
Közzétéve:
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A halászati lehetőségek szép lassan megszűnnek az Ausztria, Svájc és Németország határán fekvő tóban, mert későn vették észre az invazív fajok elszaporodását. Az ezzel foglalkozó európai kutatást mutatta be a Smart Regions című műsor.

A halászati lehetőségek szép lassan megszűnnek az Ausztria, Svájc és Németország határán fekvő tóban, mert későn vették észre az invazív fajok elszaporodását. Az ezzel foglalkozó európai kutatást mutatta be a Smart Regions című műsor.

Reto Leuch 30 éve horgászik a Bodeni-tóban. Az utóbbi években a svájci halász észrevette, hogy kevesebb a sügér és más ehető hal a vízben. A helyi fajoknak azért nincs táplálékuk, mert más invazív fajok, például a pikófélék és a kvagga kagyló elfoglalták a vizeket. A halászati lehetőségek szép lassan megszűnnek.

“A legnagyobb probléma az invazív fajokkal, az új fajokkal az, hogy közvetlenül a helyi fajokkal versenyeznek a táplálékért. Ez ijesztő. A halászatból már nem lehet megélni. Nem lehet eltartani egy családot ilyen kis fogásból,” mondta Reto Leuch, aki nem mellesleg a Svájci Halászati Szövetség elnöke.

A Bodeni tavat német, osztrák és svájci tudósok tanulmányozzák. A Zürich melletti Eawag kutatóintézetben mérik az invazív fajok populációit, és összevetik az adatokat, hogy megértsék az ökoszisztémára gyakorolt hatásukat. Eddig 37 invazív állat- és növényfajt számoltak össze. Silvan Rossbacher a kvagga kagylóval foglalkozik, amely egy Ukrajnában őshonos faj. De vajon hogyan került ide?

“Úgy véljük, hogy teherhajókon keresztül, a Rajna-Duna-csatornán érkezett, és onnan terjedt át Svájcba. A tó legfertőzöttebb területein négyzetméterenként körülbelül 30 000 kagylót találunk, ami elég sok. Ezért ma mintát vettünk a tó fenekéről. Kagylókat gyűjtöttünk, elvittük őket a laboratóriumba, megmértük és megszámoltuk őket,” magyarázta a kutató.

A projekt teljes költségvetése több mint 5 és félmillió euró, amelynek körülbelül a felét az európai kohéziós alap finanszírozza. A projektben 7 kutatóintézet vesz részt Németországból, Ausztriából és Svájcból.

Ezek az invazív fajok nagyon gyorsan szaporodnak. Ez a helyzet a pikófélékkel is, amelyek - a projekt vezetője szerint - ma már a tó halállományának 90 százalékát teszik ki. Sajnos néhány helyen már túl későn vették ezt észre.

“A Bodeni-tó esetében már túl késő. A méréseket túl későn végezték el. Pedig ott mindenki tud segíteni. Mindenki, aki a Bodeni-tóhoz megy, utána a csónakját és az evezőjét meg kellene tisztítania. Biztosnak kell lenniük abban, hogy nem szállítanak kvagga kagylót vagy kagyló lárvákat egyik tóból a másikba,” fogalmazott Piet Spaak projektvezető.

Ezek az invazív fajok megszűrik a tó vizét, amely tiszta és jó minőségű. A Bodeni-tó 536 km2 -es területével ivóvíztározó és Közép-Európa egyik legfontosabb turisztikai látványossága.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Megdöbbentő mértékű károkat okoznak az invazív fajok, figyelmeztet az ENSZ jelentése