Az amerikai hírszerzés szerint ugyanis Moszkva 2014 óta mintegy 300 millió dollárt költött külföldi befolyásszerzésre.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság utána akar járni annak, hogy mely európai politikai pártok és politikusok részesültek titkos orosz finanszírozásban. "A végére fogunk járni a dolognak" - jelentette ki Margarítisz Szkínász, a bizottság alelnöke Strasbourgban, az európai parlamenti képviselőknek.
Szkínász azután beszélt erről, hogy nemrégiben amerikai hírszerzési információk alapján kiderült: 2014 óta Oroszország mintegy 300 millió dollárt költött külföldi befolyásszerzésre több mint kéttucat országban, és a jövőben szeretné, ha ez az összeg még magasabb lenne.
A Kreml kirakatszervezeteken, think-thankeken, hamis szerződéseken vagy akár állami tulajdonban álló cégeken keresztül folyósította a pénzt a politikusoknak. Hogy az összesen 300 millió dolláros összeg milyen számítások szerint jött ki, vagy hogy pontosan mely országok részesültek a pénzből, az nem derült ki.
Azt viszont tudni, hogy a támogatásban részesülők között vannak európai agytrösztök és szélsőjobboldali nacionalista pártokat támogató alapítványok is - írja az EU Observer, emlékeztetve arra, hogy a Kreml és meghatalmazottjai azért utaltak át ezeket a pénzeket, hogy a külpolitikai környezetet Moszkva javára alakítsák.
Egyelőre nem világos, hogy az EU-bizottság mit kezd a kapott információkkal, egyelőre annyit tudni, hogy Brüsszel a jövő év elején javaslatot tesz egy úgynevezett demokráciavédelmi csomagra, amely a külföldi ügynökök ellen is fellép.
Szkínász bejelentése az Európai Parlamentben az EU- és Ukrajna-ellenes propaganda elleni küzdelemről szóló vita részeként hangzott el. "Eljött az idő, hogy megvédjük a demokráciánkat és visszavágjunk" - írta Twitteren.
Az elmúlt években a leginkább Putyin-párti politikusok között tartották számon Matteo Salvinit, a bevándorlásellenes olasz Liga párt vezetőjét, és Marine Le Pent, a Francia Nemzeti Tömörülés elnökét. Salvini tagadta, hogy pénzt fogadott volna el a Kremltől, bár a Liga továbbra is fenntartja megállapodásáit Putyin pártjával.
Marine Le Pen pedig, miután hat éve már kapott egy 9,4 millió eurós hitelt egy, a Kreml-hez közeli orosz-cseh banktól, idén márciusban a magyar MKB-tól kapott egy több mint 10 millió eurós hitelt, a Financial Times információja szerint közvetlenül Orbán Viktor közbenjárására.
Vihart kavart Európában Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök Oroszországgal kapcsolatos kijelentése is (a Forza Italia vezetője Salvinivel és a nem Kreml-párti Georgia Melonival együtt része a választásokon győztes jobboldali koalíciónak). Ő azt állította, hogy Putyint csak "belelökte" az Ukrajna elleni háborúba az orosz nép és "azok a miniszterek, akik azt akarták, hogy Volodimir Zelenszkij kormányát tisztességes emberekre cseréljék le.
Szavaiért a strasbourgi vitában megfeddte Stéphane Séjourné, a Renew frakcióvezetője, kijelentve:
Ami pedig Magyarországot illeti, az EU-ban régóta feltűnést kelt, hogy Orbán Viktor az orosz elnök közelébe pozicionálta magát, a háború kezdete óta pedig folyamatosan a Moszkvával szembeni szankciók ellen lép fel (bár végül rendre megszavazza őket). A The Jerusalem Post minapi elemzése szerint Oroszország célja Magyarországot úgy beállítani a nemzetközi színtéren, mint Európától elszakadó államot.
Az elemzésben megjelenik az az év elején (február 8-án, tehát a háború kezdete előtt) nyilvánosságra hozott jelentés, melyben EP-képviselők feltérképezték, miként próbálják külföldi hatalmak az információk manipulálásával és az EU belügyeibe való beavatkozással aláásni a demokratikus folyamatokat.