Az Északi Áramlatnál történt robbanások megmutatták, mennyire kiszolgáltatott a kontinens ellátása.
HIRDETÉSSzakértők szerint sürgősen meg kell erősíteni a kritikus infrastruktúra védelmét a kontinensen, mert a létfontosságú energia- és ellátóhálózatok egy külső támadás esetén nagyon sérülékenyek. Az ügy az Északi Áramlat gázvezetéknél történt incidens után került a figyelem középpontjába. Magyarországon a Terrorelhárítási Központ felügyeli a gázinfrastruktúra biztonságát. Szijjártó Péter pedig szerdán arra kérte a Magyarországra tartó Török Áramlat vezeték tranzitországait, hogy figyeljenek a vezeték működésére.
A Balti-tenger országai megerősítették a tengeri járőrözést az Északi Áramlat gázvezetéknél történt incidens után. A robbanások rávilágítottak arra, mennyire sérülékeny Európa a kritikus infrastruktúra terén. A német hadsereg kutatóintézetének szakértője szerint a feladat most a jelenlét növelése a tagállamok számára. Így riaszthatják el az esetleges támadókat.
“A kritikus infrastruktúra ügyében az európai flottáknak meg kell mutatniuk, hogy jelen vannak. Meg kell mutatniuk, hogy a kritikus infrastruktúra, a fontos tengeri útvonalak közelében járőröznek. Ezt teszik most épp a norvég hatóságok. Hiszen ha erős jelenlétet mutatunk, akkor ez elriasztja a külföldi szereplőket" - mondta Julian Pawlak, a Német Védelmi és Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója.
Norvégia már lépett, fokozott járőrözést rendeltek el a tengeri vezetékeiknél
Ahogy a szakértő is említette, Európában az elsők között Norvégia lépett és a hadiflottáját a tengeri vezetékrendszer védelmére rendelte. A Reuters híre szerint az olaj -és gázipari létesítményeknél a katonák feladata a szabotázsakciók megakadályozása lesz.
A kritikus infrastruktúrához nem csak tengeri vezetékek és adatkábelek tartoznak. A hibrid hadviselésben támadás érheti az élelmiszer- és vízellátást, a szállítást, az erőműveket és energiahálózatokat, vagy az informatikai és banki hálózatokat.
Az Európai Unió ezek összehangolt védelmére hozta létre a kritikus infrastruktúráról szóló irányelvét, amely előírja a tagállamoknak azt, bizonyos időközönként felmérjék a veszélyeztetett intézményeket és kijavítsák a biztonsági réseket. Egy észt EP-képviselő szerint az EU-nak tanulnia kell a balti országoktól.
"Hallgatniuk kellett volna ránk akkor, amikor rossz ötletnek neveztük az Északi Áramlatot, mert az csak növeli az orosz befolyást Európában. A saját, 2008 óta tartó tapasztalatunkból tudjuk, hogy a kiberbiztonság nagyon fontos, hiszen a hackertámadások a mai konfliktusok velejárói. A harmadik tanács pedig az, hogy ne lepődjenek meg, bármi is jön ezután" - mondta a Renew Europe frakcióban politizáló Urmas Paet észt EP-képviselő.
Szakértők szerint sok időbe telhet, amíg kiderül, pontosan mi történt az Északi Áramlat vezetéknél. De a kritikus infrastruktúra védelmét azonnal meg kell erősíteni.
Magyarországon a TEK felügyeli a vezetékrendszert, a Török Áramlat jelentősége felértékelődik
A Napi.hu cikke szerint Magyarországon a Terrorelhárítási Központ feladata a kritikus infrastruktúra, így a gázvezetékrendszer védelme és folyamatosan elemzik és értékelik a helyzetet. A lapnak küldött válaszukban azt írják, nincs a birtokukban olyan konkrét információ, amely további védelmi intézkedéseket indokolna. A lap egyébként azt is megemlíti, hogy a magyar vezetékrendszer szerepe felértékelődik, mivel az ide érkező Török Áramlat lesz hamarosan az egyetlen olyan vezeték, amely orosz gázt szállít az Európai Unióba.
A Gazprom nemrég az Ukrajnán át zajló tranzit leállításáról döntött egy elszámolási vita miatt, az Északi Áramlat pedig már korábban leállt. A Török Áramlat vezeték fontosságára figyelmeztetett szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A politikus a Türk Államok Szervezetének energiaügyi miniszteri ülésén a kazahsztáni Almatiban úgy fogalmazott, hogy a vezeték fontosságát felértékelte, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat működése nem biztosított. Szijjártó Péter ezért felhívta azon országok vezetőinek figyelmét, amelyeken a vezeték keresztül megy, hogy figyeljenek a Török Áramlat működésére.
A Török Áramlat egyik ága egyébként Oroszországból a Fekete Tenger alatt éri el Törökországot, a másik ága pedig Bulgária, Szerbia és Magyarország érintésével tart Olaszország felé.