NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A világ élelmiszerárai már rekordmagasságban voltak, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát

A világ élelmiszerárai már rekordmagasságban voltak, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát
Szerzői jogok Euronews
Írta: Alice Tidey
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Üres polcokkal, áruhiánnyal nem kell számolni, de az EU mezőgazdasági stratégiáját újra kell majd gondolni és ellenállóbbá kell tenni az ágazatot.

HIRDETÉS

Egyelőre nagyon sok a bizonytalan tényező abban, hogyan fognak alakulni az élelmiszerárak Európában. Fontos tudni ugyanakkor, hogy például a búza árának emelkedése önmagában nem jelent komoly árfelhajtó körülményt, ugyanakkor az egyéb költségek is emelkednek, s mindezek összeadódnak.

Amikor az orosz hadsereg február 24-én támadást indított Ukrajna ellen, az élelmiszerárak világszerte már rekordmagasságban voltak. A háború valószínűleg tovább fogja növelni őket. Februárban, havi négy százalékos emelkedéssel új csúcsot értek el a globális élelmiszerárak: 24 százalékkal voltak magasabban, mint az előző év azonos időszakában.

Az euróövezetet sem kímélte az élelmiszer-, alkohol- és dohányáru 4,1 százalékos emelkedése februárban, a januári 3,5 százalékos emelkedést követően.

Ezeket az gyors emelkedéseket számos tényezőnek tulajdonították, elsősorban az energiaáraknak és a közlekedésnek. Mindkettő költsége megugrott az elmúlt évben, mivel a földgáz és a hajózás iránti kereslet messze meghaladta a kínálatot, miközben a gazdaságok szerte a világon felocsúdtak a COVID19 okozta kábulatból.

Ezután Oroszország megtámadta szomszédját – hamisan azt állítva, hogy a támadásra az ukrán hatóságok által az ország keleti részén végrehajtott népirtás megakadályozása érdekében volt szükség –, és a piacokon azonnali válaszok születtek.

A búza ára 50 százalékkal nőtt

Ukrajnát és Oroszországot együtt általában a világ kenyereskosarának nevezik, ahol az élelmiszerek, például a búza és a kukorica mintegy 30 százalékát állítják elő. Ezen belül Ukrajna - amely 28-szor kisebb, mint Oroszország - adja a világ búzájának 16, illetve 12 százalékát.

A konfliktus után két héttel Kijev úgy döntött, hogy betiltja az élelmiszer-exportot, és a lakosság élelmezését elsődleges szempontként kezeli a humanitárius krízisben. A helyzetet súlyosbította a tűzszünet ismételt megsértése, amelyek lehetetlenné teszik a segélykonvojok számára, hogy elérjék a kulcsfontosságú városokat.

Oroszország azóta követte a példát, és június végéig betiltotta a búza exportját néhány szomszédos országba.

Nincsenek üres polcok Európában

„Nem hiszem, hogy Európában egyetlen élelmiszerterméknél is fogunk üres polcokat látni, és ennek oka elsősorban az, hogy nem importálunk búzát Ukrajnából vagy Oroszországból, vagy legalábbis nem nagy mennyiségben” – mondta dr. Matin Qaim, az agrárgazdaságtan professzora és a Bonni Egyetem Fejlesztési Kutatóközpontjának igazgatója az Euronewsnak.

"Ukrajnából kukoricát importálunk, és elsősorban állati takarmányként használják, így ezt megérezhetjük" - tette hozzá.

Emellett az európai élelmiszertermelés erősen gépesített, így az nyersanyag ára kisebb szerepet játszik a késztermék árában.

"Egy iparilag sütött kenyér árában, amelyet megvásárolhatunk egy szupermarketben, a búza részesedése kevesebb mint 10 százalék lehet" - magyarázta Dr. Qaim.

"Ez azt jelenti, hogy ha a búza ára emelkedik, akkor a kenyér néhány centtel drágább lesz" - tette hozzá.

Ez azonban nem fogja megvédeni az európaiakat a magasabb élelmiszeráraktól.

"Nyilvánvalóan sok más összetevő is van, mint például az energia- és munkaerőköltségek, a gépek költsége, a szállítás költsége, a márkajelzés, a termékek csomagolásának költsége – mindez összeadódik. És ez azt jelenti, hogy amikor a búza ára megduplázódik – és mára már a kétszerese a két évvel ezelőtti szintnek –, az nem jelenti azt, hogy a kenyér ára a számunkra is megduplázódik” – hangsúlyozta.

Jönnek a „nagyon magas élelmiszerárak”

Az élelmiszerárakat nemzetközi szinten határozzák meg, és Ukrajna és Oroszország egyelőre teljesíti az exportját, s ennek továbbra is hatása lesz. Az, hogy milyen hosszú lesz ez a hatás, a háború hosszától és az infrastruktúra állapotától függ, ha egyszer nyugodtabbak lesznek a körülmények.

Az ukrán hatóságok azzal vádolják Oroszországot, hogy szándékosan vett célba mezőgazdasági létesítményeket, és a fekete-tengeri kikötők is – melyek a búza kulcsfontosságú kereskedelmi csomópontjai – már súlyosan károsodtak.

Az is bizonytalan, hogy Oroszország mit exportál majd. Vajon a nyugati országok által bevezetett kereskedelmi szankciók megakadályozzák-e a jelentős exportot? És vajon Oroszország vezetése megengedi-e, hogy az az exportot ahelyett, hogy kiterjesztené a tilalmat több országra és egész évre?

HIRDETÉS

"Az élelmiszerárak olyan magasak, és a búza és a búzából készült a fő élelmiszer az orosz lakosság számára. Az oroszországi emberek meglehetősen szegények, és ha a kenyér ára valóban felmegy, akkor nyugtalanság lehet. És ez az, amit Putyin valóban megpróbál elkerülni” – emelte ki Qaim.

Valószínűleg tovább bonyolítja a problémát a további bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy más országok mit tesznek majd, hogy megvédjék saját lakosságukat az emelkedő áraktól, vagy hogy hasznot húzzanak az áremelkedésből. Argentína, a világ egyik legnagyobb szójabab-exportőre például már bejelentette, hogy leállítja az exportot.

Mindez „azt jelenti, hogy ebben a 2022-es évben valószínűleg magas vagy nagyon magas élelmiszerárakkal leszünk kénytelenek együtt élni” – hangsúlyozta Qaim.

Az EU-nak ki kell építenie az élelmiszerrendszerek ellenálló képességét

Az Európai Központi Bank már frissítette az erre az évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Jelenleg 2022-re 5,1 százalékos inflációra számítanak. Megjegyzik, hogy az energiaárak várhatóan magasak maradnak, és más nyersanyagokat, köztük az élelmiszereket és a fémeket is „súlyosan érintheti a konfliktus" tekintettel Oroszország és Ukrajna szerepére az ilyen nyersanyagok globális ellátásában.

Figyelmeztetnek arra, hogy az élelmiszer-infláció "2022-ben is magas marad a magas nyersanyagárak, valamint a gáz- és villamosenergia-árak rendkívüli emelkedése miatt, amelyek a feldolgozott élelmiszeripar teljes energiaköltségének körülbelül 90 százalékát teszik ki, és fontos tényezőnek számítanak a műtrágya-termelésben."

HIRDETÉS

Néhány európai iparági szereplő már megkongatta a vészharangot, köztük a francia Élelmiszergyárak Országos Szövetsége (ANIA), amely a hónap azt elején követelte a kormánytól, hogy nyújtson támogatást az ágazatnak a háború árra és ellátásra gyakorolt ​​hatásának mérséklésére.

Az EU szóvivője az Euronewsnak elismerte, hogy "az elkövetkező hónapok valószínűleg kihívások elé állítják agrár-élelmiszeripari rendszerünket".

Jelenleg nincs közvetlen veszélyben az EU élelmezésbiztonsága, mivel az EU nagy gabonatermelő és nettó exportőr. Az azonnali hatás inkább az élelmiszer-ellátási lánc egészében a költségek növekedésében, az Ukrajnából és Oroszországból induló és oda irányuló kereskedelmi forgalom megszakadásában, valamint ezeknek a globális élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásában rejlik.

"Rövid távon a kihívást a megnövekedett ráfordítási árak, mint például az energia, a műtrágya és a takarmány, valamint a növekvő élelmiszerárak társadalomra gyakorolt ​​hatása okozza. Középtávon fenntartható, produktív és ellenálló mezőgazdaságra van szükségünk – a „farmtól asztalig” és a biodiverzitási stratégiákra építve – tették hozzá.

A Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy meghatározza azokat a rövid és hosszabb távú intézkedéseket, amelyeket a blokk élelmiszerrendszereinek ellenálló képességének növelése érdekében végrehajthat. Az erről szóló közleményt március 23-ra tervezik.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megvonják maguktól a falatot a dánok, olyan drága az étel

Minden, amit tudni kell a 2024-es európai választásokról

Tárgyal az EU a méregdrága Covid elleni gyógyszerekről, még nem tudni, hogy Magyarország beszáll-e